Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Ötödik folyam (Budapest, 1889)

127 való igény elvesztése, kifejezetten kötve nincsen ; pedig ha ez lett volna a törvény szándéka, ezt kifejezetten kötötte volna ki, épugy, mint a következő (355.) §. rendelkezésében történt, a hol az azonnali értesítés elmulasztásának jogi következménye is határozottan meg van állapítva. Ebből kiindulva tehát a 354. §-ban előirt «azonnali értesítés^ elmulasztásának, a törvény helyes értelmezése mellett, csak az lehet a következménye, hogy az ily értesítés hiányában a teljesítés tekintetében késedelemben levő másik szerződő fél az utólagos teljesítéshez szintén ragaszkodhatik, vagyis késedelmét jóvá teheti mindaddig, mig ellenfele őt törvényben gyökerező választási jogához képest, vagy arról : hogy teljesítés helyett kártérítést kíván, vagy arról : hogy a szerződéstől eláll — nem értesiti, esetleg mig az ezen értesítés után az utólagos teljesítésre igénybe vehető idő le nem járt. A K. T. 354. §-ának ilyetén értelmezése mellett joga volt tehát a jelen esetben felperesnek a késedelmes alperest még 1888. évi január elején is a szerződés utólagos teljesítésére felhívni, s minthogy alperes ezen felhívás után sem teljesítette kötelességét, joga van a nem teljesítés miatt az ez esetre már a felhívásban kilátásba helyezett kártérítést követelni (K. T. 353.). A kár mennyiségének kiszámításánál alapul a felek által közösen választott szakértő véleményét kellett elfogadni, mely szerint az ólompir (minium) piaczi ára Budapesten, mint a szállítás helyén, 1888. évi január elején, vagyis az utólagos teljesítésre a fentiek szerint jogosan kikötött időben IQO kilónként 26 frt 75 kr—27 frt volt; e szerint pedig az árkülönbözet a kikötött (23 frt) és a piaczi ár (26 frt 75 kr) között 100 kilónál 3 frt 75 krt, 1500 kilónál tehát 56 frt 25 krt tett ki. Ezek szerint alperes, mint késedelemben levő eladó, mindkét alsóbbtoku bírósági ítélet megváltoztatásával, a K. T. 356. §-ának 2. pontja értelmében ezen árkülönbözetnek a kereset beadása napjától járó 6°/0 késedelmi kamatnak és mint pervesztes fél a pts. 251. §-a értelmében az okozott perköltségnek megfizetésére kötelezendő volt. 354. Birtokhábontás a hatósági engedély melleit eszközölt építkezés által is elkövethető, minthogy a közigazgatási hatóság az építési engedély kiadásánál egyedül a közrendtartási szabályokra van és lehet tekintettel, intézkedése által tehát a szomszéd tulajdonjoga nem is érintethetik. 1889 október 11. 7365. p. sz. K. János felperesnek W. Ferencz és társai alperesek elleni sommás visszahelyezési perében. — a késmárki kir. járásbíróság a következő Ítéletet hozta : Felperes keresetével elutasittatik és tartozik alperesnek 44 frt 35 kr perköltséget megfizetni.