Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Ötödik folyam (Budapest, 1889)
126 minium ára, a kihallgatott szakértő véleménye szerint, ugyanannyi volt, mint mikor az ügylet megköttetett s igy ilyen fenn nem forgása miatt, minthogy másrészről tényleges kárt felperes nemcsak nem igazol, de nem is állit, keresetével elutasitandó. A budapesti kir. itélő tábla a következőleg itélt : A kir. itélő tábla az első bíróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok. A K. T. 345. §-a szerint az a szerződő fél, ki a teljesítés helyett kártérítést akar követelni, ezt a jogát csak ugy érvényesítheti, ha erről a másik felet azonnal, vagyis közvetlenül a teljesítésre megállapított határidő lejárta után értesiti s ennek egyúttal az utólagos teljesítésre, ha azt az ügylet természete megengedi, kellő időt enged. A felek egybehangzó előadása szerint alperes a megrendelés tárgyát képező ólompirt (minium) 1887. év ősz folyamán tartozott volna szállitani; mely határidő a budapesti keresk. és iparkamara 2 •/• alatti értesítése és a 2 •/. alatt csatolt tőzsdei szokások 27. §-a szerint igazolt s az évszakra meghatározott teljesítési idő megállapításánál a K. T. 328. §-a intézkedéséhez képest irányadó budapesti általános kereskedelmi szokás értelmében 1887. október 31-én járt le. Minthogy pedig felperes maga azt adja elő, hogy alperest a kártérítés érvényesítése iránti szándékáról, az utólagos teljesítésre felhívás mellett csakis 1888 január 4-én értesítette; nyilvánvaló, hogy az értesítés elkésett s felperesnek kártérítéshez többé joga nincs; de nem volna abban az esetben sem, ha a keresk. szokás igazolására a 3 •/• a- tőzsdei üzleti szokások elfogadhatók nem volnának, mert az őszi évszak a csillagászati számítás szerint is deczember hó 20-án véget érvén, a következő január hó 4-én történt értesítés akkor is elkésett. Ezeknél fogva az elsőbíróság felperest a K. T. 356. §-ának 2. pontjára alapított kártérítési keresetével helyesen utasította el, s a t. A kir. Curia a következő ítéletet hozta : Mindkét alsóbbfoku biróság Ítéletének megváltoztatásával, tartozik alperes 56 frt 25 kr tőkét, ennek 1888. február 27. napjától járó 6°/0 kamatját, 28 frt 50 kr perbeli és 22 frt 15 krban meghatározott kétrendbeli felebbezési költséget felperesnek megfizetni. Felperesi ügyvéd felebbezési dija s költsége képviselőjével szemben 10 frt 50 krban állapittatik meg. Indokok. Téves a K. T. 354. §-ának akkénti értelmezése, mintha annak, hogy felperes vevő alperest, mint a teljesítésben késedelmes eladót, a teljesítésre eredetileg kikötve volt idő elteltével azonnal nem értesítette arról, hogy teljesítés helyett kártérítést követelni kiván, — a kártérítéshez való igény elvesztése volna a jogi következménye ; tévesnek kell tartani az idézett törvénytételnek ilyetén értelmezését azért: mert eme §-ban az azonnali értesítés elmulasztásához ily következmény, t. i. a kártérítéshez