Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Ötödik folyam (Budapest, 1889)

116 Indokok. Az 1881 : XVII. t.-cz. 22. §-a szerint bérleti szerződéseknél melyeket a közadós kötött, a csődnyitás napjától kezdve a csődtömeg ]ép a közadós helyébe. Felperes kereseti követelése az A.) alatti bérszerződésen alapszik, mit vele közadós legifjabb W. Jakab kötött volt. E szerződés szerint közadós arra kötelezte magát, hogy a bérleményen általa eszközölt átalakitásokat a bérlet megszűntével önköltségén helyreállítja a kibérléskori állapotba. E kötelezettség is tehát az előidézett törvényszakasz szerint alperes csődtömegre áthárult s annál inkább, mert alperes maga beismeri, hogy ámbár a szerződést felmondotta, mégis a bérleményt a csőd kiütése után is egész a csődvagyon értékesítéséig igénybe vette s érte 352 frt 60 kr. bért fizetett, a nélkül, hogy csak állítaná is, mintha a bérfizetés nem az A.) a. alapján, hanem külön megállapodásnál fogva fizettetett. E szerint az A.) a. bérszerződés átvállaltnak lévén tekintendő, felperes azon alapuló kereseti követelése a csődtörvény 48. §-a 2. pontjának második alineája szerint tömegtartozáskép jelentkezik. Azért azt, mint csakis a csőd tartama alatt beállt bérszerződés megszűnése után teljesitendőt, tömegtartozáskép megállapítani kellett; még pedig a 200 frt tőkét alperes határozott beismerése alapján, a kamatokat pedig a csődtörvény 64. §-a értelmében a •/. a. csődbejelentvény beadása napjától fogva. A budapesti kir. itélő tábla a következőleg itélt: A kir. itélő tábla az elsőbiróság Ítéletét a perköltségek megszüntetésére vonatkozó nem felebbezett részében érintetlenül, felebbezett ama részében pedig, mely szerint felperesnek 200 frt tőke követelése a csődtömeg ellenében mint tömegtartozás ítéltetett meg: az Ítéletben felhozott vonatkozó indokok alapján helybenhagyja; ellenben azt a részét, mely szerint a 200 frt tőke után 1884 nov. 6-ától számított 60,0 kamat is megítéltetett, megváltoztatja és felperest kamatkövetelésével elutasítja. Indokok. A csődtörvény 64. §-a csakis akként értelmezhető, hogy a hitelező az idézett szakaszban megjelölt időtől járó kamatot érvényesíthet, de nem akként, hogy a kamat akkor is megítélendő volna, ha azt a hitelező bejelentésében nem kéri. Minthogy pedig felperes bejelentésében a 200 frt utáni kamatot •—• beismerése szerint — nem kérte megítéltetni,, minthogy a csődtörvény 145. §-a szerint megindított kereset a felszámoláskor érvényesített, de megtámadott követelésen tul nem terjeszkedhetik (csődtörv. 139. §-a), de felperes különben sem jelölte meg azt az időpontot, melytől a kamatot kéri: ennélfogva őt kamatkövetelésével el kellett utasítani. A kir. Curia a következő ítéletet hozta : A másodbiróság Ítélete nem felebbezett rendelkezésében érintetlenül marad, felebbezéssel megtámadott azon részében pedig, mely által a