Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Ötödik folyam (Budapest, 1889)

110 miből kétségtelen, hogy ugy a vétel, valamint az eladás csak színlelt volt s hogy az ügylet tárgyát valósággal csakis az árkülönbözetek képezték. 5. Az A. alatti könyvkivonatból kitűnik s felperes sem tagadja, hogy az ügylet alapján alperes javára irt összegek 1886. november 30-án a terhére irt összegeket meghaladták; az emiitett időpontban tehát alperes javára mutatkozott többlet s felperes nyíltan kijelenti, hogy akkor alperes ezen többlet megfizetését tőle joggal követelhette volna. Már pedig kétségtelen, hogy ezen többlet onnan eredt, hogy az emiitett időpontban, az árfolyam emelkedése folytán alperes javára esett az árkülönbözet, ha tehát alperes annak megfizetését követelni felperes előadása szerint jogosítva volt ; az ügylet nem lehetett más, mint árkülönbözeti szerencsejáték ; mivel ha bizományi vétel forgott volna fenn, nem alperesnek lett volna joga árkülönbözetet, hanem felperesnek a papírok vételárát követelni. 6. Az A. alatti könyvkivonat s felperes beismerése szerint is alperes neki 1886. november 20-ikán 2000 márkát fizetett, minthogy pedig felperes maga sem állítja, hogy ezen összeg a papírok vételára fejében fizettetett s minthogy a könyvkivonat és a csatolt levelek szerint is felperesnek ezen időben csak is a különbözetek és a prolongácziók folytán felmerült kamatok, dijak és költségek czimén volt alperes ellen követelése : kétségtelen, bogy a kérdéses 2000 márka a különbözetekből és az emiitett járulékokból felmerült követelésre fizettetett; már pedig azon esetben, ha tényleg bizományi vétel forgott volna fenn, nem árkülönbözet, hanem a papírok vételára lett volna fizetendő. 7. A 13. és 14. sz. a. levelek s azoknak 13. és 15. sz. a. csatolmányai szerint is felperes 1886. július, illetve 1887. január havában a különbözeteket irta alperes terhére s az ezek fejében igényelt összegek elismerését követelte, már pedig tényleges vétel esetében nem ezekkel, hanem a vételárral lett volna alperes terhelendő. 8. A «Haben» rovat 1886. november 9. tétele alatt előforduló, valamint a 17. sz. levélben emiitett utalványt is árkülönbözetekből eredő követelések czimén intézte felperes alperesre. Mindezekből kitűnik, hogy a felek között nem valóságos vételi és eladási bizomány, hanem csupán tőzsdei árkülönbözetek megfizetése iránt kötött ügylet forog fenn ; s az előadottakkal szemben arra nézve, hogy az ügylet valóságos vételi és eladási bizomány volt, szakértők meghallgatásának czélja és értelme nem lenne. Tekintve tehát, hogy a kereseti követelést az alperes terhére felmerült árkülönbözetek és azoknak járulékai képezik ; tekintve, hogy a kizárólag azoknak megfizetésére irányult ügyletből eredő eme követelés a fentebbiek szerint rendes polgári bíróság előtt nem érvényesíthető ;