Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

81 198. A csődtörvény által nemcsak hogy kizárva nincs, hogy valamely adós ellen egy vagy több hitelezője kérelmére folyamatba tett csödnyitási eljáráshoz annak többi hitelezői is csatlakozhassanak, sőt a hitelezó'k eme csatlakozási joga az eljárás természetéből folyik, miután az adósnak összes hitelezői érdekében történik. 1888. május 8. 476. v. sz. K. Jánosnak és a debreczeni takarékpénztárnak mint panaszló hitelezőknek N. Mihály ellen csőd elrendelése iránti ügyében — a debreczeni kir. törvényszék mint csődbíróság a következő végzést hozta : N. Mihály ellen a csőd elrendeltetik és megnyitottnak nyilvánittatik stb. Indokok. Panaszlott ellen a csőd elrendelendő volt ; mert ha teljesen bizonyítottnak vétetnék is panaszlottnak az első sorban csődöt kérő K. János kérvényéhez csatolt váltó ellen emelt kifogása, s ha ennek alapján ezen kérvényezőnek panaszlott elleni követelése kellőleg igazoltnak nem tekintetnék is: mégis elég alapot szolgáltat a csőd elrendelésére azon körülmény, hogy panaszlott a debreczeni takarékpénztár, mint szintén csődöt kérő irányában —• részben már lejárt, részben még le nem járt váltók alapján a NB. alatti kimutatás igazolása szerint 10113 frtig kötelezettségben és tartozásban állását a tárgyalás során hallgatag elismerte s ezen követelések valódisága és fennállása ellen legkisebb kifogást sem tett; tekintve, hogy panaszlottnak vagyona csupán egy debreczeni házból áll, mely saját előadása szerint is 8595 frt jelzálogi követeléssel van terhelve, s hogy ezen ház értéke, miután már eladatott, 10800 frtot tesz : kétségtelen és igazolt tény, hogy panaszlott vagyoni állapotát tartozásai jóval felülmúlják, mely esetben pedig a csődnyitásnak, ha azt kérelmezik, helye van. Nem vétethetett figyelembe panaszlott által a debreczeni takarékpénztárnak a csődkérés alakisága ellen emelt kifogása, mert a csődtörvény 84. §-a értelmében a csődöt egy vagy több hitelező is kérheti, s magával a csődtörvény szellemével sem ellenkezik az, hogy egy hitelező, a ki tudomást vesz arról, hogy adósa ellen csödnyitási tárgyalás van folyamatban, ezen tárgyalásnál, a bíróság engedelmével, mint csődöt kérő reszt ne vehessen, mert a csődtörvény 84. §-a csődnyitási keresetet s a keresetre megkívántató alakszerűséget nem kíván, és mert a tárgyalás panaszlott ellen már folyamatban lévén, ujabb tárgyalási határidő kitűzése felesleges és szükségtelen lett volna. Curiai döntv. polgáii ügyekben. 6