Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

78 sében csonkulást lát, joga van ezért felsőbb egyházi hatóságánál orvos* lást keresni. A költségek a pts. 251. §-a alapján lettek megállapítva. A b u (1 a i) e s t i kir. i t é.l ő t á 1) 1 a a következőleg itéít : A kir. itélő tábla az elsőbiróság ítéletét megváltoztatja, felperest a cs—ai in. sz. tjkvben felvett telekföldből alperesek által elfoglalt felerészébe, vagyis 1 , telekibid birtokába visszahelyezi ; ehhez képest alpereseket az általuk elfoglalt fentemiitett 'J ,-cd telekföld felperes birtokába visszabocsátására s részére 15 fi t perköltségnek megfizetésére végrehajtás terhe alatt kötelezi. Indokok. Felperes a« alperesek által elfoglalt i/4 telekföld birtokába visszahelyezendő volt, mert alperesek felperes előző birtoklását, melyet ő mint cs—ai r. k. tanitó gyakorolt, beismerték, minthogy pedig alperesek kétségbe nem vonták, hogy felperes jelenleg is azon minőségben van alkalmazva s minthogy alperesek maguk sem állították, hogy a peres ingatlanok felperes birtokából elvonása valamely hatósági intézkedésen alapulna, azon tettük, hogy felperestől e birtokot önhatalmilag elvonták, birtokháboritást képez, a melylyel szemben felperes a sommás uton való visszahelyezést jogosan kívánhatja ; magában értetvén, hogy ez által érintetlenül marad azon a jelen per keretébe nem tartozó jogkérdés, hogy a jogszerű birtok a peres felek melyikét illeti meg. Alperesek pervesztesek levén, a felmerült költség megfizetésére az 1868: LIV. t.-cz. 251. §-a alapján voltak kötelezendők. A kir. C u r i a a következő Ítéletet hozta : A másodbiróság ítélete megváltoztattatik és az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Indokok. A kereset tárgyát képező ingatlan használata a perben kifejtettek értelmében felperes évi fizetésének részét képezi. E használat tehát, csakis a fizetés jogi természetével birván, mint tisztán obligatorius, időhöz kötött és a fizetést adó személy, illetőleg jelen esetben a fizetés alapját képező vagyon kezelésére hivatott hatóság nevében gyakorolt jogon alapuló birlalás a birtok jogi fogalmának kellékeit nélkülözi ; és igy e használat felperest mint birlalót (detentor) a birtokjogok védelmére szolgáló s a magánjog körébe tartozó intézmények igénybe vételére csak a birtokostól átvitt jogon és ennek következtében csakis harmadik személy ellenében jogosítja fel, de nem jogosítja egyszersmind felettes hatóság és illetőleg ennek közege ellenében is, a ki a felperes irányában a fizetést adó és a tulajdonképeni birtokos jogait képviseli ; felperest tehát keresetével annál is inkább elutasítani kellett, mert azon kérdés megbirálása, hogy a felettes hatóság a felperest mint tanítót netán megillető fizetésnek részét képező haszonvételt felperestől elvonni mennyiben volt jogosítva, első sorban nem bírói, hanem közigazgatási útra tartozik.