Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

55 véve szintén nem állapithatják még felperes kereseti követelésének jogos voltát s összegét : felperest keresetével elutasítani s mint pervesztest a perrendt. 251. §-a alapján ellentelének okozott perköltség megtérítésére kötelezni kellett. A k i r. C u r i a a következő ítéletet hozta : A kir. itélö tábla ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagvatik helyben, köteleztetik egyúttal alperes 20 frt 65 krban megállapított felebbezési költséget felperesnek megfizetni. Indokok : A kir. Curia nem járulhat a kir. ítélő tábla azon nézetéhez, hogy alperes a K. alatti számlát el nem ismerte, hanem osztja az elsőbiróság felfogását, mely szerint ezen számla alperes részéről nem kifogásoknak tekintendő. Ugyanis alperes beismerte, hogy felperes őt a y . alatti levél szerint a 100,300 kilogramm buza eladásáról 1884. évi június i-én értesítette, és nem is állítja, hogy ezen levélre felelt, jelesen, hogy azt felelte volna, miszerint ezt az eladást a maga részére kötöttnek el nem ismeri. Alperes*továbbá beismerte, hogy a K. alatti számlát is, mely 1SS4. június 24-éről kelt és mely éppen a fentebb érintett ügyletre vonatkozik, megkapta, de állítja, hogy azt kifogásolta, Hivatkozik e tekintetben két levelére, melyekkel felperesnek N. I. alatti 1884. október 4-éről és P. I. alatti október 29-éről kelt leveleire válaszolt, és a melyekben felperest felhívta volna arra, hogy különbözeti követelését igazolja. Ezt a két levelet azonban alperes saját előadása szerint a K. alatti számla kézhezvétele után csak három és négy hónap múlva és csak akkor irta, miután felperes őt a követelés kifizetésére azon -megintéssel felszólította volt, hogy különben a még meglevő búzakészletet el fogja adni, illetve miután arról értesítette, hogy ezen eladás meg is történt. Tekintve már most, hogy a kereskedelmi törvény nem teszi ugyan kötelességévé a megbízónak, hogy eladási bizomány esetében a bizományos számláját azonnal jogvesztés terhe mellett kifogásolja, a 370. §-a csak vételi bizományra vonatkozván ; tekintve mindazonáltal, hogy a rendes kereskedelmi forgalom általában magával hozza azt, hogy az ügyletek mentől előbb tisztába hozassanak és a jóhiszemmel merően ellenkezik, hogy az egymással üzleti összeköttetésben álló kereskedők a köztük függő ügyletek iránti nyilatkozatukat hosszabb időre elhalaszszák ; tekintve, hogy a jelen esetben a K. alatti ügylet lebonyolítása után is a peres felek közötti bizományi viszony fenmaradt, felperes annyival inkább elvárhatta, hogy alperes lehető észrevételeit kellő idő alatt vele közölje, mivel saját pénze volt a vállalatba fektetve ; tekintve végre, hogy abból a körülményből, hogy alperes a K. alatti számla átvétele után 3—4 hónapig hallgatott, alaposan következtetendő, hogy alperes azt elfogadta: mindezeknél fogva az elsőbiróság helyesen mondta ki, hogy felperest még csupán a P—-Y. alatti szállitó-levelekben jelzett 10 waggon búzára nézve terhelte számadási kötelezettség, és miután felperes e kötele-