Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

44 déses és általa eldeszkázott ajtót felnyissa, valamint a dolog természeténél fogva az ezen átjáráshoz szükséges, az ajtó eló'tt elterülő és a felek által közmegegyezéssel 2-40 négyszögméter nagyságban meghatározott földterületet a saját birtokában levő földrészletből felperes és háznépe használatába átengedje. Végre a perköltség iránti intézkedés a pts. 251. §-ának kifolyása. A budapesti kir. itélő tábla a következő Ítéletet hozta : A kir. itélő tábla az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja és felperest 12 frt per- és 8 frt felebbezési díjnak alperes részére leendő megfizetésére kötelezi. Indokok : Felperes keresetlevelében maga sem állítja, hogy a kérdéses ajtónak egy évi és egy napi békés használatában lett volna, sőt ezen körülményt a felhívott tanuk sem igazolták vallomásaikkal; ha pedig felperesnek az ajtó megnyitására és használatára nézve egyéb jogosultsága lenne, ezt nem sommás visszahelyezés utján, hanem más uton érvényesítheti A kir. C u r i a a következőleg itélt: A kir. Curia a másodbiróság Ítéletét megváltoztatja és az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja, mindazonáltal ama rendelkezés elhagyásával, mely szerint alperest kötelezte, hogy az ajtó előtt elterülő és az alperes kizárólagos használatában levő L. B. S. O. térségből egy O. S. felé 60 centiméter K. N. felé 40 centiméter szélességű, vagyis összesen 2-40 négyszögméter nagyságú és a fenti rajzon 1.2.3. 4- jelölt térséget szabadon hagyja és azt felperes és háznépeinek átjárás czéljából használatul továbbra is átengedje. Végül a kir. Curia felperesi képviselőnek felebbezési munkadiját saját fele irányában 5 frtban megállapítja. Okok : Felperes a per során felhívott és kihallgatott tanuk által bebizonyitotta,hogy alperes feltétlenül beleegyezett abba, hogy felperes a szóbanforgó kerítésen egy átjáró ajtót készíthessen s azt czéljaira használhassa ; alperes beismerése által pedig bizonyítva van az is, hogy alperes felperest emez ajtó használatában azáltal, hogy ezt beszegezte önhatalmúlag megháborította. Minthogy pedig alperesnek az az ellenvetése, hogy az ajtónyitást ő csak szívességből engedte meg s így azt akármikor meg is szüntetheti, e perben tekintetbe nem vehető ; minthogy a birtok minősége itt bírálat tárgyát nem képezheti; minthogy továbbá a birtokot, bármily tulajdonságú legyen is, önhatalmúlag megháboritani nem szabad; minthogy végre a fenforgó esetben, midőn felperes keresetét nem pusztán a tényleges birtoklásra, hanem az alperes kifejezett akaratán nyugvó jogosultságra alapítja, a sommás visszahelyezési kereset megindithatásának az egy évi békés birtoklás kimutatása nem okvetlen szükséges : ezeknél fogva felperes sommás visszahelyezési keresetének helyt kellett adni; minthogy