Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

48 dij csak most állapíttatván meg, ez után késedelmi kamat meg nem Ítéltetett. A viszonkereset a kereset megítélése folytán, elesvén e tekintetben a másodbirósági ítélet helybenhagyatott. Alperes az ideigl. ppr. 575. §-a értelmében felperes részére a per és felebbviteli költség aránylagos részében is marasztalandó volt. 182 Sommás visszahelyezés! perben alperesnek azon kifogása, hogy ö felperesnek az átjárásra szolgáló ajtó nyitását csak szívességből engedte és igy azt bármikor beszüntetheti, figyelembe nem vehető. Midőn felperes sommás visszahelyezési keresetét nem pusztán tényleges birtoklásra, hanem az alperes kifejezett akaratán nyugvó jogosultságra alapítja, a sommás visszahelyezési kereset megindithatására az egy évi békés birtoklás kimutatása nem okvetlen szükséges. 1888. márczius 1. 952. p. sz. R. János felperesnek T. Lajos alperes ellen átjá' ó ajtó használatába visszahelyezés iránti perében — a soproni kir. járásbíróság a következőleg ítélt : Alperes végrehajtás terhe mellett köteles fenti rajzon F. B. betűvel jelelt kerítésen L. betűnél vágott és eddig felperes és hozzátartozói által a szomszédos kertből a fel- és alperes által közösen bírt F. B. C. G. kertbe átjáróul használt ajtót 8 nap alatt ismételten felnyitni; az, ugy az. előtte elterülő és az alperes kizárólagos használatában levő L. B. S. O. térségből egy O. S. felé 60 centiméter szélességű, K. N. felé 40 centiméter szélességü vagyis összesen 2-40 négyszögméter nagyságú és a fenti rajzon 1. 2. 3. 4-el jelölt térséget szabadon hagyni és azt felperes, valamint háznépének átjárás czéljából használatul továbbra is átengedni ; végre ezen felül a 15 frt 25 kr.-ban megállapított perköltséget felperesnek megfizetni. Indokok: A kihallgatott és ki nem fogásolt tanuk által kétségtelenné tétetett, hogy alperes felperest nemcsak feljogosította, miszerint az a saját, ugy az alperessel közösen birt kertet határoló kerítésen egy átjárót készíthessen és azt hozzátartozóival együtt használhassa, hanem akkor a helyet is egyenesen kijelölte, valamint kifogás nélkül tűrte, miszerint felperes ezen átjárót tényleg használatba vegye és az ily módon szerzett jogot több ideig gyakorolja. És a mennyiben e szerint felperesnek a kérdéses átjárás birtoklásához való jogosultsága kétségtelen, viszont alperes azt, hogy felperest ezen jog gyakorlatában megháborította, beismerte : alperest a kereset értelmében átlag marasztalni és ennek folytán kötelezni kellett, hogy a kér-