Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

7 ben ki nem fizeti, hanem áruinak lefoglalását tűri, fizetéseit kétségtelenül megszüntette s igy már akkor beállott azon időpont, melytől kezdve köz­adós vaoyonát egyik hitelező sem vonhatja el a többiek elől. Az A) alatti végrehajtási jegyzőkönyvből kitűnik, hogy ugyanazon alkalommal, midőn alperes közadós ellen a végrehajtást foganatosította, vele együtt N. Lipót is kielégitési végrehajtást foganatosíttatott s közadós a végre­hajtás alapjául szolgáló követeléseket ekkor ki nem fizette, hogy pedig azt a végrehajtás foganatosítása után tette volna, alperes nem is ál­litotta. Minthogy pedig a fent előadottak szerint közadós fizetéseit már ekkor megszüntette, a fizetések megszüntetéséről pedig alperes a végre­hajtás foganatosításakor kétségtelenül tudomást szerzett: alperes által közadós ellen az A) a. végrehajtási jegyzőkönyv szerint 1884. szeptember 1 én foganatosított kielégitési végrehajtást a csődtörvény 27. §. 2-ik pontja alapján a csődtörvény 26. §-a értelmében a csődhitelezők irányá­ban feltétlenül hatálytalannak kellett kimondani. II. Felperes egyéb követeléseit illetőleg : felperes tagadta, hogy al­peres közadósnak 1884 febr. 15-én 1180 frt 5 krt kölcsön adott, tagadta azt is, hogy a kérdéses váltó valóban ezen napon lett volna kiállítva s ezen körülmények tekintetéten alperest főesküvel kínálta meg, melyet alperes elfogadott. Minthogy pedig felperes az eskü által azt szándéko­zik bizonyítani, hogy alperes követelése valótlan s alperes tudomással bírt arról, hogy közadós ezen jogcselekvénye a hitelezők megkárosítá­sára irányul s minthogy a csődtörv. 29. §-a értelmében ezen körülmé­nyeket felperes, ki ebből jogot akar érvényesíteni, tartozik bizonyítani ; közadósnak megtámadott jogcselekménye tekintetében a per kimenetelét, a bizonyításra kötelezett felperes által kínált s alperes által elfogadott s a döntő körülményre szorítkozó fenn szövegezett főeskütől kellett füg­gővé tenni. Ha alperes leteszi az esküt, bizonyítva lesz, hogy alperes 1884 febr. 15-én valóban kölcsön adott közadósnak 1180 frt 5 krt s bizonyított lesz az is, hogy a váltó a kölcsönzés idejében lett kiállítva, ez esetben pedig közadósnak a váltó kiállítása által létrejött jogcselekvénye által a hitele­zők megkárosítva nem is lehettek, a csődtörv. I. R. III. fejezete alapján sikeresen meg nem támadható. Ez esetre tehát felperest kereseti követelésének ezen részével el kellett utasítani. Ellenben, ha alperes az esküt le nem teszi, azt kell a prts. 234. §-a értelmében bizonyítottnak tekinteni, hogy alperes közadósnak a kérdéses összeget kölcsön általában nem adta vagy ha kölcsön adta is, de nem azon napon, melyről a váltó kiállíttatott, vagy végre, ha azon napon adta is kölcsön, de a váltó tényleg nem lett akkor, hanem később kiállítva.

Next

/
Thumbnails
Contents