Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Negyedik folyam (Budapest, 1888)

8 Azonban bármelyik eset fordult is elő, alperesnek, ki a váltót érvényesítette, kétségtelenül tudni kellett, hogy közadós ezen jogcselekménye, melynél fogva álügyletről váltót állított ki, vagy a váltót nagyobb összegről állította ki, mint a mennyit kölcsön adott, avagy a váltót későbben, de előbbeni kelettel állította ki, mely utóbbi esetben már alperesnek kellett volna bizonyítani, hogy ezen cselekménynyel a hitelezők megkárosítva nem lettek, oda irányult, hogy alperest a többi hitelezők hátrányára jogtalan előnyben részesítse s ez által a többi hitelezőket megkárosítsa ; ez esetre tehát közadósnak a váltó kiállítása által létrejött jogcselekvényét s annak összes következményeit s igy a zálogjog bekebelezézését is a csődtörvény 29. és 31. §-a értelmében a csődhitelezők irányában hatálytalannak kellett kimondani, de a zálogjogi bekebelezést illetőleg a dolog természetéből folyó csak azon korlátolással, hogy ezen intézkedés azon harmadik személyek jogait, kik a bekebelezett zálogjogra netán nyilvánkönyvi jogokat szereztek, nem érinti. De a zálogjogi bekebelezést a hitelezők irányában hatálytalannak kimondani csak azon esetre lehetett, ha alperes az esküt le nem teszi, az eskü letétele esetére pedig felperest kereseti kérelmének ezen részével el kellett utasítani, mert alperes azon ténye, minek a zálogjog-bekebelezés csak következménye volt, hogy közadós ellen a végrehajtást annak ingatlanára is elrendeltetni kérte, nem a közadós jogcselekvénye, a végrehajtást rendelő bíróság megkeresése folytán közadós közbenjötte nélkül teljesítendő zálogjogi bekelezésnél nincs is oly birói eljárás, mint a milyennek a magyar kir. Curia számos esetben a végrehajtási eljárást kimondotta, mely a közadós jogcselekvényét helyettesítené, minélfogva a zálogjog-bekebelezés a csődtörvény 1. R. III. fejezete alapján önállólag meg nem támadható. A kir. Curia a következő ítéletet hozta: Mindkét alróbirósági ítéletnek megváltoztatása mellett, a békésgyulai kir. tszéknek 1884. évi 4994, sz. kielégítési végrehajtási végzése alapján a szentesi 10659. számú tjkönyvben C. 46. tétel alatt bekebelezett végrehajtási zálogjog a csődhitelezők irányában, mégis harmadik személyek netalán szerzett nyilvánkönyvi jogának sérelme nélkül, feltétlenül hatálytalannak mondatik ki és alperes feltétlenül köteleztetik felperesnek 36 frt 45 kr. perbeli, valamint 41 frt 30 kr. kétrendbeli felebbezési költséget megfizetni; egyéb részében a másodbiróság Ítélete helyben' hagyatott; tömeggondnoknak felebbezési munkadija s költsége a csődtömeg irányában 20 frt 65 krban, alperesi ügyvédé saját fele irányában szintén 20 frt 65 krban állapittatik meg. Indokok: Helyesen fejtette ki a budapesti kir. ítélő tábla indokolásában, hogy közadós L. Lipót az 1884. évi szept. i-én ingóságaira foganatosított kielégítési végrehajtás folytán fizetéseit megszüntetettnek tekintendő és hogy alperes, ha előbb nem, a végrehajtás foganatosítása által