Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

87 polg. törv. rendtartásnak 158. §-a, mely szerint a perben nyilván tett beismerés feltétlen bizonyítékot képez. A fenforgó esetben az alperes, felperes követelését kifejezetten beismerte, minek folytán alperes ez összeg erejéig elmarasztalandó volt volna; az első bíróság azonban felperest keresetével elutasította vonatkozó indokolása szerint azért, mert alperes beszámítási kifogása folytán a kereseti 3300 frtot törlesztettnek vette. Eme rendelkezés azonban nem felel meg a helyes ítélkezésnek, mert alperes kifejezett beismerésével szemben felperest elutasítani nem lehetett, hanem követelését megítélni és a mennyiben az első bíróság viszokövetelésének egy részét beszámítandó követelésül elfogadandónak vélte, felperes "követelését alperes követelésével kielégítettnek nyilvánítania kellett volna. A beszámítható ellenkövetelések, illetve a viszonkeresetekről rendelkező 1881 : LIX. t.-cz. 8. §-a is azok közé tartozik, melyet az ítélkezés szabályos menete szempontjából a választott bíróságok sem hagyhatnak figyelmen kívül. Alperes a 27. alatti kötelezőjegy alapján még fennálló 18000 frtból 3300 frtot felperes követelésébe beszámítani, a hátralévő összeget pedig viszonkövetelés gyanánt megítéltetni kérte. A választott bíróság a beszámíttatni kért követelést megítélte, az ugyanazon kötjegyen alapuló viszonkeresetnek ellenben birói hatáskör hiányában helyt nem adott, ez által pedig az 1881 : LIX. t.-cz. 8. §-a és a 94. §. b) pontjába ütköző szabálytalanságot követte el. A peres feleknek egymás iránt támasztott követeléseik ugyanis hasonnemüek, és alperes követelése, a mint azt az első bíróság a330ofrt beszámításának indokolásánál kifejti, valódi és lejárt lévén, az idézett 1881 : LIX. t.-cz. 8. §. b) pontjának teljesen megfelel, s a dolog természete szerint még az esetben is a felperesi keresettel együttesen volna elbírálandó, ha a viszonkereseti követelés tekintetében a tőzsdebiróság illetékessége kikötve nem volna. A 27. alatti kötj egynek ezek a szavai «ich unterwerfe mich im Streitfalle dem Ausspruche der Budapester Waaren- und Effecten-Börse ohne jeden Einwand und Appellation» a kereskedelmi törvény 265. §-ának figyelembe vételével nem értelmezhetők másként, mint hogy a budapesti árú- és érték-tőzsde bírósága ítélete, illetve ítélkezése lett kikötve; mert vitás kérdések elbírálására «a budapesti árú- és érték-tőzsde» nem, hanem csak annak választott bírósága, mint törvényileg megerősített külön ügybiróság van hivatva. A viszonkereset tehát, még a választott bíróság elvi szempontjából tekintve is, ugyanannak illetősége, illetve hatásköre alá tartozván, a neheztelt ítéletet ez okból is megsemmisíteni és uj szabályszerű eljárást megrendelni kellett.