Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

86 alapján a kereseti követelés a 27. alatti kötelezőjegyen alapuló 18000 frt hátralékos ellenkövetelésből levonandó 3300 frtnyi összeggel törlesztettnek lévén veendő, felperest keresetével el kellett utasítani, mert: 1. Felperes 27. alatti kötelező jegyen látható aláírása valódiságát nem tagadta, s mert ezen kötelezőjegyben bármelyik törlesztési részlet elmulasztása esetére is az egész hátralékos összeg esedékessége van kikötve s felperes nem is állitotta, hogy az 1887. január 15-én lejárt részletet kifizette volna, minélfogva 18000 frtnyi hátralékos tartozása jelenleg már lejártnak tekintendő; 2. mert továbbá a 2-/. alatti a k. t. 294. §-a alá eső rendeletre szóló kötelezőjegyet képezvén, a forgató valódinak elismert üres hátirata által alperes birtokosi minősége s igy a bonban foglalt követelés fölötti rendelkező joga, mely természetesen a beszámitási kifogás érvényesítését is magában foglalja, kétségtelen ; s végre 3. mert azon körülmény, hogy ezen r\. alattiban a tőzsdebiróság illetékessége kikötve nincsen, alperes beszámitási jogának kifogás utján való érvényesítését nem akadályozhatja, minthogy a per bírósága ellenkező törvényes intézkedés hiányában kétségtelenül jogosítva, sőt kötelezve van a perbeli követelés ellen felhozott bárminemű kifogások elbírálására, tekintet nélkül arra, hogy e kifogásokat alperes esetleg oly jogviszonyból származtatja, mely különben bírói hatásköre alá vonható nem volna. Lényegesen más tekintet alá esik ellenben a viszonkereset, mely csupán alakilag függ össze a kereseti igénynyel, s melynek elbírálásába tehát a per bírósága csak annyiban bocsátkozik, a mennyiben illetékessége a viszonkeresetre nézve is fennáll. Tekintve, hogy a viszonkereset alapját képező 27. alatti kötelezőjegy a tőzsdebiróság illetékességének kifejezett kikötését nem tartalmazza, minthogy abban felperes nem a tőzsdei választott bíróságnak, hanem a bírói hatósággal nem bíró tőzsde ítéletének veti magát alá, ezen bíróság a viszonkereset érdemleges elbírálásába hatáskör hiányában nem bocsátkozhatik. A budapesti kir. itélő-tábla a következő végzést hozta: A kir. itélő-tábla az első bíróság ítéletét megsemmisíti, és ugyanazt a bíróságot utasítja, hogy felperes keresete és alperes jelen perben érvényesíthetőnek ezennel kimondott viszonkeresete felett hozzon együttes ujabb ítéletet. Indokok: Igaz ugyan, hogy a választott bíróság a bizonyítékok alkalmazása és mérlegelése tekintetében a törvénykezési rendtartás szabályához kötve nincs, de vannak a törvénykezési rendtartásnak oly rendelkezései, melyeknek figyelmen kívül hagyása valamely vitás kérdésnek a jogszolgál tatás alapelvei szerint való elintézését lehetetlenné tenné. Ily általános, minden bíróság által követendő jogelvet tartalmaz a