Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

85 Helyt nem áll a másod fokú biró amaz indokolása, hogy az ily megállapodás ellenmondást és össze nem egyeztethető jogi lehetetlenséget képez, mert habár való is az, hogy az adásvevési szerződés tulajdon megszerzését czélozza, az iránt, hogy az eladó mily időben és módon köteles a tulajdont a vevőre átruházni, a szerződő felek akarata irányadó, épen ugy, mint irányadó az iránt, hogy mily időben és módon köteles a vevő a vételárt lefizetni, és jogi lehetetlenség fogalma alá csak az eshetik, a mi egyszersmind természetileg lehetetlen, vagy a mi valamely jogtételbe ütközik, már pedig a fenti megállapodás ép ugy mint p. o. a haszonkölcsön, letéti, bizományi, stb. szerződéseknél a hol a tulajdon és a természetes birtok nem egy kézben van, általános jogtételbe nem ütközik, oly tételes jogszabály pedig, mely az adásvételi szerződést követett tettleges átadás esetében eladó részéről a tulajdonhoz való jog fentartását tiltaná, nem létezik, vagyis nincs oly tételes törvény, mely a szerződési szabadságot ez irányban korlátozná. Végre az alperesek, mint harmadik személyek jóhiszeműségére alapított érvelés, az 1875. évi XXXVII. t.-cz. (keresk. törv.) 299. §. analóg rendelkezéseire való tekintettel, csak az esetben bírhatna bizonyos körülmények között nyomatékkal, ha alperesek a vgrhjtást szenvedők szabad ténykedése által szereztek volna a kérdéses ingókra jóhiszemüleg dologi jogot, e nélkül a végrehajtási foglalás egyoldalú tényével fennforgott jóhiszeműségük a vgrhjtási törvény 98. §. értelmében csak a jelen igényperben felmerült kölségek aluli mentességüket vonhatja és vonja maga után. 165. A tözsdebiróságnak hatáskőre a viszonkeresetekre, határozott kikötés hiányában, egyedül az 1881: LIX. t.-cz. 8. §-a alapján meg nem állapítható. A beszámítás kifogása az illetékes bíróság Ítéletének tárgyát képezi, s mint az anyagi jog szabályai szerint elbírálandó kérdés, az 1881: LIX. t.-cz. 96. §-a szerint felülvizsgálat tárgyát nem képezheti még akkor sem, ha a kifogás a tözsdebiróság hatásköréhez nem tartozó viszonkereset kapcsán tétetett is. 1887. október 13. 1024. v. sz. W. Mór felperesnek, O. Miksa alpsres ellen 3300 frt és jár. iránti perében — a budapesti áru- és értéktőzsde v álasztott bíróság a a következő ítéletet hozta : Felperes keresetével elutasittatik. Alperes viszonkeresetének birói hatáskör hiányában hely nem adatik. Indokok: Helyt kellett adni alperes beázámitási kifogásának,, s annak