Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

54 műkre fogna szolgálni. De mindezzel — különösen az aláiró román mészárosok —• nem mondtak egyebet, mint csak annyit, hogy ők is látogathatni fogják a görög alapítók költségén építendő s fentartandó templomot, mely «hasznos lesz mindenkire nézve, ki az istenhez imádságokkal fordulni akarna), és ha ezt a lelki érdeket az alapító görökök is elismerték, s előmozdítani készeknek nyilatkoztak, ez az aláiró románoknak az egyházközségi tagságra épen oly kevéssé szolgálhatott jogforrásul, mint nem szolgálhatott az oláh katonáknak s cselédeknek, a kiknek lelki érdeke szintén indokul hozatott fel a mondott kérvényekben. Abból pedig, hogy ezen folyamodványokat az aláírók román nyelven adták be, a görög nyelvet valószínűleg nem értő szász tanácshoz, semmi sem következtethető, de már abból, hogy ők kérvényeikben a görög Compánia szolgálatban levő görög papját szolgálatában fentartandónak nyilvánították s román papról említést rem tettek, inkább lehet következtetni azt, hogy ők a Compánia-kápolna helyébe építendő görög templomra gondoltak, és hogy az alapítók a H) s I) a. folyamodványokat a görög Compánia tagjaival nem Íratták alá, ezt megmagyarázzák az akkori köz- és magánjogi viszonyok, a melyeknél fogva a Compánia tagjai fekvő birtok tulajdonosai nem lehettek, s a Compánia kebeléből ki kellett lépniök, mihelyt ingatlant szereztek. Ily viszonyok közt méltán félhettek az alapítók az engedély ujabb megtagadásától. A román nyelven irt kérvényeket a városi tanács nem fogadván el, a JT) és I) a. folyamodványok aláírói latin nyelven szerkesztett ujabb kérvényt adtak be, a melyből csak azt kell itt kiemelni, hogy a templom építésére az engedélyt tulajdonkép azok kérik, a kik ingatlanokat vásárolván, a Compánia kötelékéből már felszabadultak, — tehát Alária Teresia 1777-ben kelt 6. sz. a. kiváltság levele 7. pontjához képest, görögök. A többi aláírók eme K) a. latin kérvényben csak támogatják (sustineamus) számukkal és az oláh katonaságra s cselédségre való hivatkozással a görögök kérelmét. így fogta fel a K) a, kérvényt a városi tanács is, midőn azt mint az összes görög (nem román) kereskedők kérelmét felsőbb elintézés végett a kir. guberniumhoz L) alatt felterjesztette, a honnan ugyanazon kérvény saját hatáskörében leendő elintézés végett azzal küldetett vissza M) alatt a tanácshoz, hogy a helybeli görögök (nem románok) részére emelendő templom költségeinek ki által és mily alapból leendő fedezése iránt hozassék a dolog tisztába. Az eljárás ez irányban N) szerint megtörténvén, O) alatt elrendeltetett a lélekszám összeírása —• ismét kifejezetten csak a görög kereskedők számára építendő templom czéljából, és ha ennek folytán P) alatt románok, nevezetesen román mészárosok is — - szám szerint 16 —• írattak össze: ez — mert nem görög és román, hanem tisztán görög egyház alapítása czéljából eszközöltetett az összeírás — nem egy-