Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

55 házközségi tagságra és tulajdonra, hanem csupán a görög templom ingyen látogatására adott az összeirt románoknak jogot, mint a hogy e jogot a görög alapítók megadták a román katonaságnak, cselédségnek és az idegen görög kereskedőknek is. A Q) tanácsi végzéssel azután a négy (görög) folyamodó kereskedőnek adatott meg a templomépitési engedély s indokoltatott ez azzal, hogy az egyház építése s fentartása által senki terheltetni nem fog, és hogy a templomba, a katonaságon s az idegeneken kivül, 245 lélek fog járni (zu diesem Bethause sich haltenden Familien und Seelen)- A templom erre felépült 1787-ben s lett R) szerint: Templum Civium Graecorum Coronensium. A felirat is, a melyet azon egyház viselt (Haec sacra aedes SS. Trimitatis Tempore Aug. Imp. Josephi II. annuente incl. Magistratu Coronensi, cunctis Quidem Orientális ritus Graeci, praecipue vero Civibus modernis ac eorum haeredibus Graecis dicata- Anno 1787), tulajdonkép azt fejezte ki, hogy a templom nyitva áll minden gör. kel. vallásunak, de a göiög polgároké és azok örököseié. Ezt az inscriptiót csak a görög Compánia neheztelte, a miért az a polgár görögök és nem a görög tulajdonát akarta kifejezni. Végre az S. a. okirat nem tartalmaz egyebet, mint az G. s F. a. szerződések mellett megvásárolt két háznak átruházását az uj egyház részére. Ez az egyház alapításának egész története, a melynek folyamán egyetlenegy elfogadható adat sem vall arra, hogy a görög alapítók az ő pénzükön egy oly egyházat akartak létesíteni, a melyben a tulajdoni és rendelkezési jog közös legyen a románokkal. Az bebizonyított tény, hogy az egyház építésének eszméje a görög Panajott Hadzsi Nikában fogamzott meg, s benne talált legbőkezűbb létesítőjére is. Róla mondják most a felperesek azt, hogy ő nem görög nemzetiségi, hanem általános jellegű görög keleti egyházat akart alapítani, nemzetiségre való tekintet nélkül J és ezt bizonyitni akarják magának Panajottnak ama nyilatkozatával, a melyet ő a gróf Nemes-féle investigatio alkalmával 1789-ben X) szerint tett. De azon investigátió tárgyát nem a görögök és románok közt, hanem a románok részvéte nélkül a polgár görögök és a görök Compánia, tehát maguk a görögök közt felmerült vitás kérdések képezték; és a kérdés, melyet gróf Nemes Panajotthoz intézett, nem az volt, hogy tiszta görög vagy vegyes görög —• román egyházat akart-e létesíteni, hanem a fenforgó versengésre szorítkozva az volt, hogy vájjon ő az uj templomot az adott 6000 tallérjával a görög Compánia számára — mint ezt a Compánia állította, vagy a mint ezt a polgár görögök vitatták — a polgár görögök számára akarta-e létesíteni ? Erre ő egész általánosságban azt felelte, hogy a templomot görög hitfeleinek (für die griechischen Religions-Verwandtan), vagyis a görög