Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

30 s azon a főesküt annál bizonyosabban letenni, mert ellenkező esetben keresetével elutasittatik és köteleztetik alperesnek 15 nap és végrehajtás terhe alatt 64 frt 90 kr. perköltséget megfizetni. Felperes képviselőjének felebbezési munkadija és kiadása saját fele ellenében 28 frt 65 krban állapittatik meg. Okok: Mindkét alsó bíróság Ítélete a fentebbi módon megváltoztatandó volt: Nem fogadható el ugyanis alperesnek a kereseti követelés ellen emelt azon kifogása, hogy a kereseti követelés különbözeti ügyletből származván, mint ilyen birói uton nem érvényesíthető. Az adásvétel alakját viselő ügylet ugyan, ha bizonyittatik, hogy a felek szerződéses megállapodása szerint a vétel tárgyát képező árunak tettleges szállítása iránti jog és kötelezettség ez iránt kizárva van s az esetleges követelés csak az árunak a szerződésben kitett s egy jövő időbeli ára közötti különbözetre, tehát kizárólag pénzfizetésre irányulhat, állandó birói gyakorlat szerint fogadásszerü természeténél fogva birói uton érvényesíthető kereset alapjául nem szolgálhat. E szempont alá azonban a fel- és alperes közötti jogviszony nem vonható, mert felperes követelését nem adás-vételi szerződésből, mely közte és alperes között köttetett volna, hanem abból származtatja, hogy állítása szerint alperes őt 1881. évi július 20-án megbízta, hogy saját nevében, de alperes számlájára, az az napi budapesti déli tőzsdén 2500 métermázsa tavaszi szokvány búzát métermázsánként 11 frt 60 kr. árban esetleg egy vagy két krajczárral olcsóbban adjon el; —• a fel- és alperes közötti jogviszony tehát a felperes előadásaként a keresk. törv. 368. §-ában körülirt bizományi viszony, melynek elbírálására a megbízás szerinti adás-vételi ügylet természete befolyással nem bir, s épen ezért nem bír döntő sulylyal azon körülmény hogy felperes válaszában határozottan nem tagadta alperesnek elleniratában foglalt azon állítását, hogy a megbízása folytán kötendő ügylet különbözeti ügylet lett volna. Az eldöntendő kérdés első sorban az, való-e, hogy alperes felperest a fenn kijelölt eladással megbízta. Alperes azt beösmeri, de állítja, hogy felperest az eladással azon feloldó feltétel mellett bízta meg, hogy felperes köteles legyen az eladásról kötést és a vevőtől nyerendő foglalót haladéktalanul alperesnek NagyKanizsára küldeni. A feloldó feltételnek kikötését felperes tagadásával szemben alperes tartozik bizonyítani s e czélból más bizonyíték hiányában felperes czéget B Arnold személyében a tagadó főesküvel kínálta meg és felperes czég