Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)
31 a kínált főesküt elfogadta ; ennélfogva a per kimenetelét ezen főeskü levagy le nem tételétől azért kellett függővé tenni, mert az eskü le nem tétele esetében bizonyítottnak tartandó az alperes által állított feloldó feltétel kikötése és miután felperes azt, hogy e feltétel egyikét, t. i. a foglaló elküldését nem teljesítette, beösmeri, ez esetben a megbízás hatályát vesztvén, őt az arra alapított keresetével elutasítani kellett. Az eskü letétele esetében ellenben bizonyítva levén, hogy a megbízás feltételhez kötve nem volt, a foglalónak s esetleg a kötés haladéktalan elküldésének is mulasztása felperes követelési jogát nem szünteti meg s alperes a kereseti követelésben ugy, miként azt felperes leszállította, marasztalandó volt, mert az A) alatti okmánynyal, ugy F. Joszef, P. Ármin, 1). József tanuk vallomásával igazolva van, hogy felperes a nyert megbízás értelmében 1881. évi július 20-án 2500 métermázsa tavaszi szokvány búzát 11 frt 59 kr., illetve a tanuk vallomása szerint helyesen 11 frt 60 kron métermázsáját eladott. F. Mer és H. József tanuk vallomása által igazolva van, hogy felperes 1S82. évi ápril 24-én ugyancsak 2500 m.-mázsa szokvány búzát métermázsáját 12 frt 20 krjával, vásárolt. Minthogy az alperes megbízása folytán létesitet A) alatti eladási ügylet értelmében felperes kötelezve volt az eladott buza mennyiséget legkésőbb ápril végéig szállítani, minthogy alperes amaz ügyletet az Ítéletben foglalt eskü letétele esetében a maga számlájára kötöttül elfogadni tartozott s azt jogtalanul utasította vissza, felperes amaz ügylet teljesítésére fordított kiadást, vagyis az eladási ? a fedezeti vételár közötti különbözetet, 1500 frtot, a kereskedelmi törvény 377. i;'-a értelmében felperesnek megtéríteni tartozik. Nem vehető figyelembe alperesnek a felperesi követelés ellen a budapesti tőzsde szabályainak állítólag meg nem tartása miatt emelt kifogása, mert a felperes és alperes közti ügylet nem a budapesti áru- és értéktőzsdén, hanem felperes czég üzleti helyiségében jött létre. Alperesnek azon alapon emelt kifogása, hogy felperes czég azon személyt, kinek a 2500 métermázsa tavaszi szokvány búzát alperes megbízásából eladta, meg nem nevezvén, vevőnek felperes czég tekintendő, bírót figyelembe vehető szinte nem volt, mert alperes a megbízást hatálytalannak állítván, s az annak alapján létesített ügyletet visszautasítván, most utólag felperest vevőjeként tekinteni nem lehet jogosítva. Mellőzendő volt alperesnek a keresk. törvény 369. §-ára való hivatkozással az eladás és vétel körüli értesítések elmulasztása, illetve késedelméből merített kifogása is, mert a felhívott törvényszakasz a 11111-