Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

20 a szegedi kir. törvényszék mint csődbíróság a következő ítéletet hozta : Felperes keresetével elutasittatik és köteles alperes részére 20 írt 50 kr. költséget megfizetni. Felperesi képviselő dija és kiadása saját fele irányában 40 frtban, alperesi képviselő-é pedig 20 írtban állapittatik meg. Indokok. A birói illetékesség ellen elkésetten emelt kifogásnak ez okból és még azért sem lehetett helyt adni, mivel az 1881 : XVII. t.-cz. 89. §-ának 9. pontja szerint a külön kielégítési jogok a csődbíróság előtt érvényesitendők. Az ügy érdemére vonatkozólag : a bűnügyi uton elrendelt és foganatosított zárlatnak czélja egyedül a bünténynyel terhelt egyén vagyonának biztonságba helyezése és a bekövetkezendő birói intézkedés számára leendő megőrzése levén, akár hivatalból, akár a fél kérelmére rendeltetett légyen is el, — az érdekelt feleket egyenlően biztosítja és azok között rangsorozatot meg nem állapit, •—• még azon esetben sem, ha annak elrendelését az érdekelt felek közül csak egyetlen kérte volna. A bűnügyi zárlat ezen jogi természetéből következik, hogy egyfelől semmiféle elsőbbséget nem ad, másfelől a polgári törvények által engedett zálogjogok szerzése esetén ezeket meg nem előzheti. Habár tehát felperes R. Vilmos csődbejutása előtt annak vagyonára bünfenyitő uton zárlatot nyert és foganatosított is, ezzel oly zálogjogot, mely őt a csődhitelezők által polgári uton együttesen nyert zálogjog előtt külön önálló kielégítésre jogosíthatná, még sem szerzett és az általa lezárolt vagyonból csak mint csődhitelező igényelhet kielégítést. Minélfogva felperest keresetével elutasítani és az okozott költségekben elmarasztalni kellett. A budapesti kir. itélő tábla a. következőleg ítélt : Tekintve, hogy a büntető bíróság által panaszlott vagyonára a zárlatnak elrendelése csak azon czélból történik, hogy az panaszost károsodástól megóvja, a zárlat elrendelése folytán összeirt vagyonra ennélfogva a káros oly jogot nem szerez, mely az 1881 : LX. t.-cz. I. és IV. czimében érintett jogcselekmények alapján szerzett zálogjoggal szemben kárának kielégítésére nézve az elsőbbséget biztosítja ; tekintve ehhez képest, hogy felperes az A) alatti zárlat alapján követelésének a csődhitelezők megelőzésével kielégítését nem igényelheti: a kir. itélő tábla az első bíróság ítéletét ezen és az abban felhozott indokoknál fogva helyben hagyja és felperes ügyvéd felebbezési költségét és munkadiját saját fele ellenében 10 frt 65 krban megállapítja. A kir. Curia a következő ítéletet hozta : A másodbiróságnak ítélete helybenhagyatik. Felperes ügyvédnek felebbezési munkadija és költsége saját fele irányában 13 frt 65 krban állapittatik meg.