Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

u végrendelkező aláírását illeti, ennek valódisága a végrendelkezésnél jelen volt tanuk Vallomása által kétségtelenné tétetett. A végrendelet érvényes­sége esetében az örökhagyó oldalrokonait törvényes öröklési jog meg nem illetvén, az ez irányban előterjesztett kereseti kérelem törvényes alappal nem bir. A törvényes osztályrész iránti kérelem tekintetbe szin­tén nem vehető. Mert leszármazók hiányában az apa és anya vannak ugyan törvényes öröklésre hivatva, de .mindenik csak azon érték erejéig, mely tőlük vágy águktól akár végrendelet folytán, akár a nélkül az örökha­gyóra hárult, s a szülők törvényes osztályrészét a végrendelet nem érint­heti, mivel azonban felperes saját előadása szerint az örökhagyó hagya­téka egészen és tisztán azon vagyonból áll, a melyet ő atyja után örökölt, ezen atyai ágról származó vagyonra nézve felperest, mint az örökhagyó anyját törvényes öröklési jog végrendelet nem létében sem illetné meg, s igy a végrendelkezés következtében sem bir törvényes osztályrész iránti követelési joggal. A perköltségre nézve az első bíróság Ítélete szintén helybenhagyandó volt, mert felperes pervesztessé lett, oly körülmények pedig, melyek a fentjelzett tényállással szemben a perköltség megszünte­tését indokolhatnák, fenn nem forognak. A k i r. C u r i a a következő ítéletet hozta : A kir. Curia, a perköltség kölcsönös megszüntetése mellett, mindkét alsóbbfoku bíróság ítéletét megváltoztatja s az 1883. május 8-án elhalt M. Hermin által 1883. május i-én alkotott C. alatti végrendelet érvénytelen­nek nyilvánítása mellett, a nevezett örökhagyó hagyatékára nézve kiskorú M. Ilona és kiskörű M. Kamilla törvényes öröklési jogát megállapítja; végül felperesi képviselőnek felebbezési munkadiját saját fele ellenében 10 Frtban megállapítja. Okok : Felperes keresetlevelében ugy is mint a megnevezett kiskorú gyermekei term. és törv. gyámja, az 1883. évi május 8-án elhalt leánya M. Herminának a szatmár-németi kir. járásbíróság egyik albirája által felvett C. alatti végrendeletét érvénytelennek nyilvánítani s érintett kiskorú gyermekei törvényes öröklési, esetleg saját javára törvényes osztályrészhezi jogot megállapítani az alapon kérte, hogy először az örökhagyó lakhelyén kir. közjegyző létezik s ez működésében akadályozva nem volt, az 1874 : XXXV. t.-cz. 25. §-a szerint tehát az albiró éppen nem, de a kir. járás­biró sem volt jogosítva a közvégrendeletet felvenni, másodszor : mert a végrendelet felvételénél az előirt eljárási szabályok meg nem tartattak, a mennyiben az aljárásbiró, a végrendelet felvételét minden birói kiküldetés nélkül eszközölte, végre harmadszor: hogy az eljáró-albiró, a végrendeleti örökösökkel való sógorsági összeköttetésnél fogva, az eljárásban részt sem vehetett volna. Ezen három érvénytelenítési ok közül az első és harmadik az alsó 1 tiróságok okolásában kifejtetteknél fogva tarthatlanoknak helyesen mon-

Next

/
Thumbnails
Contents