Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

u végrendelkező aláírását illeti, ennek valódisága a végrendelkezésnél jelen volt tanuk Vallomása által kétségtelenné tétetett. A végrendelet érvényessége esetében az örökhagyó oldalrokonait törvényes öröklési jog meg nem illetvén, az ez irányban előterjesztett kereseti kérelem törvényes alappal nem bir. A törvényes osztályrész iránti kérelem tekintetbe szintén nem vehető. Mert leszármazók hiányában az apa és anya vannak ugyan törvényes öröklésre hivatva, de .mindenik csak azon érték erejéig, mely tőlük vágy águktól akár végrendelet folytán, akár a nélkül az örökhagyóra hárult, s a szülők törvényes osztályrészét a végrendelet nem érintheti, mivel azonban felperes saját előadása szerint az örökhagyó hagyatéka egészen és tisztán azon vagyonból áll, a melyet ő atyja után örökölt, ezen atyai ágról származó vagyonra nézve felperest, mint az örökhagyó anyját törvényes öröklési jog végrendelet nem létében sem illetné meg, s igy a végrendelkezés következtében sem bir törvényes osztályrész iránti követelési joggal. A perköltségre nézve az első bíróság Ítélete szintén helybenhagyandó volt, mert felperes pervesztessé lett, oly körülmények pedig, melyek a fentjelzett tényállással szemben a perköltség megszüntetését indokolhatnák, fenn nem forognak. A k i r. C u r i a a következő ítéletet hozta : A kir. Curia, a perköltség kölcsönös megszüntetése mellett, mindkét alsóbbfoku bíróság ítéletét megváltoztatja s az 1883. május 8-án elhalt M. Hermin által 1883. május i-én alkotott C. alatti végrendelet érvénytelennek nyilvánítása mellett, a nevezett örökhagyó hagyatékára nézve kiskorú M. Ilona és kiskörű M. Kamilla törvényes öröklési jogát megállapítja; végül felperesi képviselőnek felebbezési munkadiját saját fele ellenében 10 Frtban megállapítja. Okok : Felperes keresetlevelében ugy is mint a megnevezett kiskorú gyermekei term. és törv. gyámja, az 1883. évi május 8-án elhalt leánya M. Herminának a szatmár-németi kir. járásbíróság egyik albirája által felvett C. alatti végrendeletét érvénytelennek nyilvánítani s érintett kiskorú gyermekei törvényes öröklési, esetleg saját javára törvényes osztályrészhezi jogot megállapítani az alapon kérte, hogy először az örökhagyó lakhelyén kir. közjegyző létezik s ez működésében akadályozva nem volt, az 1874 : XXXV. t.-cz. 25. §-a szerint tehát az albiró éppen nem, de a kir. járásbiró sem volt jogosítva a közvégrendeletet felvenni, másodszor : mert a végrendelet felvételénél az előirt eljárási szabályok meg nem tartattak, a mennyiben az aljárásbiró, a végrendelet felvételét minden birói kiküldetés nélkül eszközölte, végre harmadszor: hogy az eljáró-albiró, a végrendeleti örökösökkel való sógorsági összeköttetésnél fogva, az eljárásban részt sem vehetett volna. Ezen három érvénytelenítési ok közül az első és harmadik az alsó 1 tiróságok okolásában kifejtetteknél fogva tarthatlanoknak helyesen mon-