Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

Felperes keresetével elutasittatik s ezen ítélet kézbesítésétől számítva, 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett tartozik alperesek részere 64 frt 77 kr. mérsékelve megállapított per- és bélyeg-költséget megfizetni. Felperesi ügyvéd dija 73 frt 2 krban, alperesi ügyvéd dija 64 frt 77 krban saját megbízóik irányában megállapittatnak. Okok: Mert közvégrendelet az 1876: XVI- t.-cz. 21. §-a szerint közjegyző és kir. járásbíróságok előtt egyaránt köttethetvén, önként érthető abból, hogy végrendelet felvételére a kir. járásbíróság a közjegyző akadályoztatása nélkül is jogosult s minthogy a kir. albiró a kir. járásbíróságnak egyik tagjaként működik: helyesen járt el a szatmárnémeti kir. járásbíróság egyik albirája, midőn néhai M. Hermina végrendeletének kivételét 1883. május i-én eszközölte s azt jegyzőkönyvbe foglalva, ezen periratokhoz csatolt hagyatéki iratok között levő boríték szerint ugyanazon napon saját bíróságánál be is iktatta. Az ekként fölvett végrendeletnek közokirati minőségén mit sem változtat az, hogy a nevezett albirónak azon eljárásra kiküldetése nem volt, mert a végrendelet-felvétel oly sürgős esetet képez, melyhez egyes bíróságnál különösebb kiküldetés nem szükséges, hanem az érdekeltek kíván" ságához képest, ezeknek szóbeli jelentkezésére is azt a mondott bíróságnak bármelyik birói tagja teljesítheti, — és mert az eljáró bírói tag által a kérdéses végrendelet saját bíróságához bejelentetvén, az őrizetbe vétetett s ezzel az eljárás bíróilag jóváhagyatott. A mi felperesnek azon megjegyzését illeti, hogy a végrendeletet felvevő kir. albiró a végrendelet felvételére azért nem volt illetékes, mert az ő apósa, végrendeleti örökösöknek unokatestvére s anyai ágon ugyanezekkel maga is másodizben sógorsági viszonyban áll: alaposnak nem bizonyult, mert az általa F. alatt ama körülmény igazolása czéljából becsatolt rokonsági táblázat oly fokú rokonságot és sógorságot, mely figyelembe vehető volna, — a perben állók irányában nem mutat, sőt a szerint a nevezett albiró a peres felekkel rokonságban egyáltalában nincs és igy ellenében semmi oly körülmény, mely őt a végrendelet felvételében a ptrts 56. §. b) pontja szerint alaposan gátolhatta volna, beigazolva nem lett. A kérdéses végrendelet tehát részint közokirati minőségénél fogva, részint pedig azért, mert örökhagyó végrendelkezési szándékát és a végrendeletnek általa lett aláírását Erdélyi Dénes és Joó Ignácz tanuk hit alatt bizonyítják •— valódinak és szabályosnak volt tekintendő s felperes által tett ama téves megjegyzés, hogy Erdélyi Dénes mint szerzetes a végrendeletnél tanuként alkalmazható nem lehetett — figyelembe vehető nem volt. A végrendelet ezek szerint érvényesnek bizonyulván, ezzel szemben nem találtatik helye, sem a kiskorú testvérek oldalági öröklésének, sem pedig az édesanya törvényes osztályrész iránti igényének.