Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)
1(1 i886. deczember 9. 3536. p, sz. L. X. József felperesnek ifj S. Ferencz alperes ellen néhai ifj. S. Ferenczné végrendelete érvénytelenítése és törvényes öröklés megállapítása iránti perében — a székesfehérvári ki r. törvényszék a következő ítéletet hozta : Felperes keresetével elutasittatik s a perköltségek kölcsönösen megszüntetnek. Felperesi ügyvéd munkadija és költsége 56 frt 50 krban, alperesié pedig 57 frt 60 krban saját fele ellenében bíróilag megállapíttatik. indokok : Felperes a végrendelet érvénytelenítése iránti kereseti kérelmét arra alapítja, hogy L. X. Borbála hagymázban súlyos betegen fekvén, halála napján, azt megelőzőleg néhány órával tette végrendeletét, s igy teljes eszméletét nem bírván, érvényesen nem is rendelkezhetett, s íme kereseti állításait a kezelő orvos C. alatti bizonyítványára alapítja. Ámde ugyanez orvos tanukép kihallgattatván, megengedi, hogy a beteg tiszta eszméled állapottal időközönként bírhatott, a végrendelet tételnél együttesen s mindvégig jelen volt végrendeleti tanuk pedig határozottan s egyhangúlag igazolják, hogy végrendelkező L. X. Borbála intézkedéseit többszörösen, határozottan és világosan ismételte, sőt okadatolta is, a kész végrendeletet felolvasás után jáváhagyta s ilykép kézjegyével el is látta. Ebből folyólag tehát bizonyítottnak nem vétethetett az, hogy végrendelkező eszméletlen állapota felhasználásával jött volna létre a keresetileg kifogásolt végrendelet; —• miért is az belkellék hiányából érvénytelennek kimondható sem volt. Felperes továbbá, mint az örökhagyó atyja, törvényes öröklési joga sérelmére alapítja keresetét. Azonban örökhagyó jogelőde hagyatékára vonatkozó beügyelt ügyiratokból kétségtelen, hogy a hagyatéki vagyon egy része anyai ágról szállott örökhagyóra, s igy felperes e részt törvényes öröklés jogával nem bírhat, "sőt a mi terheket felperes kifizetett, azok fejében az osztályban megtérítést is kapott s hogy a hagyatéki vagyon másik része az örökhagyónak alperesseli közszerzeményét képezi, melyre, hogy a lehetőség alperes részéről is fenforgott, az 1884. évi 1787. sz. alatt beérkezett ügyiratok tanúsítják, azt pedig felperes nem volt képes igazolni, hogy a vételárhoz részéről hozzájárult volna. Felperes kereseti kérelme tehát ez irányban sem állapíttathatott meg. Mindezeknél fogva a kereset elutasítandó s tekintettel a rokoni viszonyra és a per örökösödési természetére a perköltségek kölcsönösen megszüntetendők voltak. A perbeli ügyvédek munkadija és költségének saját felök ellenébeni megállapítása az 1868: LIV. t.-cz. 252. §-án alapszik.