Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

32 téve, valamint azokban is, melyekben a sértett fél csupán mint panaszos jelentkezik — a bűnvádi eljárás egész folyamában, a büntetendő cselekmény fenforgasára, valamint a bűnösség megállapítására a vád hatályos fentartásának czéljából — a kir. ügyészszel együttesen, vagy ettől külön is, lényeges befolyást és jelentékeny jogokat biztosított; de tekintve másrészről, hogy hazai bűnvádi jogunk, s ennek megfelelőleg első sorban ezen kir. Curia — ugy a közérdek, valamint az oltalmat igénylő magánérdek megóvása szempontjából — a tárgy benső természete szerint elhatárolandónak látván azon kört, mely a vádló jogos magánérdekének szempontján teljesen kivül esvén, kizárólag a közérdek szempontja alá esik; a melybe tehát a megsértett magánérdek nem igényelhet jogos befolyást, s ennél fogva a büntetendő cselekmények elkövetőjét érő büntetés mértékét illetőleg a jogos magánérdeknek elemét nem találván, s a büntetést nem a bűntett által megsértett magánszemély, hanem a társadalom irányában lerovandó elégtételnek bünhödésnek ismervén fel : a magán-sértett befolyásán kivül állónak állapította meg; tekintve, hogy ezen most kifejezett általános eszméből folyólag hazai joggyakorlatunk, s nevezetesen a kir. Curia, a büntetésnek nyilvános természetével összeférhetlennek tartotta: hogy annak neme, mértéke, súlya, tartama tekintetében, — akár mint magánvádlót, akár mint sértett felet — bármely magánszemélyt indítványozás vagy perorvoslat illethessen, azon egyedüli eset kivételével — ha a vádat kizárólag a magánszemély képviseli; tekintve, hogy ennélfogva a büntetés mértéke elleni felebbezés a törvényszékek hatósági körébe eső bűnvádi eljárás esetében ép ugy nem lévén megengedhető, a mint ez a járásbíróságok hatósági körébe tartozó cselekmények miatti Ítéletre vonatkozólag az 1880: 2265. szám alatti igazságügyminiszteri rendelet 30. § ában meg van állapítva : mindezeknél fogva kimondja a kir. Curia büntető tanácsainak teljes ülése, vonatkozólag a 7245/B 1886. sz. alatti bűnvádi ügyben felmerült elvi kérdésre : «a kir. törvényszék hatósági körébe tartozó, és hivatalból üldözendő bűntett vagy vétség miatt indított bűnvádi ügyben, a sértett felet — a mennyiben a vádat nem kizárólag ő képviseli — a büntetés súlyosbítása végett a fellebbezés joga nem illeti.* Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1887. évi január hó 28-án tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi márczius hó 24-én tartott teljes ülésben. *