Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

24 keztében égtek el gazdasági épületei és szerelvényei: a B. T. K. 260. §-ában foglalt rágalmazás vétségét megállapítja, ennélfogva azon vétségben bűnösnek volt kimondandó; tekintettel azonban azon körülményre, hogy vádlott a tűz által károsodván, ezen első felhevülésében irattá és terjeszttette be a feljelentést, és hogy azon felhevülésben annak horderejét belátni képes alig volt : ennélfogva irányában a B. T. K. 92. §-a volt alkalmazandó, és ennek alkalmazásával a büntetés megállapítandó. A budapesti kir. ítélő tábla a következőleg ítélt: A kir. itélő tábla a kir. törvényszék ítéletét megváltoztatja és vádlottat a B. T. K. 263. §. 1. és 5. s annak zárpontja rendelkezéséhez képest az ellene emelt vád és következményei alól felmenteti. Indokok : Tekintve, hogy vádlott által a hontmegyei közigazgatási hatósághoz 2075. sz. a. beadott feljelentésében foglalt «bujtogatás» szónak a jelentősége magánvádlónak mely cselekményére vonatkozik, az azon feljelentésnek nem szabatos fogalmazása miatt határozottan és minden kétséget kizárólag meg nem állapitható; tekintve, hogy kétely esetében vádlott beadványának értelmezése a szerint fogadandó el, a mint az azokat használó maga magyarázza, a jelen esetben pedig annálfogva is, mert vádlott ugy az előnyomozás, valamint a vizsgálat és végtárgyalás során is azt akként értelmezte, hogy a «bujtogatás» szót csakis arra vonatkoztatta, hogy a magánvádló szolgabíró korteskedett és a népet itatta és hogy ő ezzel a nép erkölcsi érzetének megrontására irányzott felbujtásnak akart kifejezést adni; továbbá, hogy azon feljelentésével csak azt akarta elérni, hogy a nép itatásának és ebből származható kellemetlenségnek vége szakadjon ; tekintve, hogy magánvádló maga is beismerte azt, hogy márczius 17-én, tehát a tüzeset éjjelén, csakugyan Kőkeszi község 10—12 választóját fél akó borral itatta, mert, ugy mondja, hogy különösen vette volna ki magát, ha ő mint szolgabíró saját falujában, Kőkesziben, a népet más által engedte volna befolyásoltatni; tekintve, hogy a magánvádló ezen beismerésében az általa elkövetett szabályellenes cselekmény jelenségei látszanak fenforogni; tekintve, hogy vádlott feljelentésében foglalt állítása sértett szolgabíró hivatásának gyakorlására vonatkozik és hogy azt vádlott sértett a köz- és magánérdek megóvása czéljából tette, az pedig a B. T. K. 263. §-a 1. és 5. pontja rendelkezéséhez képest meg van engedve; tekintve végre, hogy magánvádló fenkörülirt beismerése által a vádlott által értelmezett állítás valódisága bebizonyitottnak tekinthető, az pedig a B. T. K. 263. §-a végpontjához képest vádlott büntetlenségét eredményezvén, vádlottat az ellene emelt vád és következményei alól felmenteni kellett. A kir. Curia a következő ítéletet hozta : Tekintve, hogy Hontmegye hatósága által K. Ferencz feljelentése