Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

20 vett egyén bal lapoczkájának külső szélén befúródott, 3 darabra forgácso­lódott, 4 cm. hosszúságú hegye pedig a lapoczcsont alatt 1 cm. mélyen a testbe bele is tört. Megczáfoltnak találtatott az az állítás, hogy vádlott a tett elkövetésére és annak részleteire nem emlékszik és alaptalannak talál­tatott az a védekezés, hogy a cselekmény a 76. §. alapján be nem számi­tható, mert vádlott, mint gazda, csépléssel foglalkozó munkásai között akként jelent meg, hogy a cséplőgép körül rendelkezett is ; mert ugyan­csak vádlott a vizsgálóbiró előtt adott, de a főtárgyaláson ittasságára hivatkozás mellett már módosított vallomása szerint nem csak a dobásra, hanem arra az elhatározó okra is emlékezett, mely miatt a villát J. Mihályhoz hozzá vágta; mert vádlott tanukra hivatkozással ittasága bizonyítására fektette ugyan a súlyt, de azt, hogy mikor, hol és mennyit ivott ? bizonyítani meg sem kísérletté, a tanuk pedig olyan tényt, melyből az állított ittassá­got következtetni lehetne, nem bizonyítanak; mert az aránylag eléggé súlyos tárgy dobása által előidézett sérülés okozásához szükséges nagy fokú testi erőt kifejteni képes volt. Bebizonyitottnak találtatott, hogy vád­lott ölési szándék nélkül ugyan, de szándékosan bántalmazta sérült tes­tét, mert a bántalmazásra alkalmas eszközökkel való dobásnak a tanuk által bizonyított s vádlott által is megmondott oka egymagában is bán­talmazási szándékot bizonyít; mert vádlott egymás után két villát dobott és pedig a másodikat azért, mert az elsővel a czélt nem találta ; mert a gép mellett álló vádlott, ha bántalmazási szándék nem uralta, magát meg­értetni, 4—5 lépésnyiről J. Mihályhoz közelebb léphetett volna; mert J. Mihály testét czélba vette s második dobásával a czélba vett egyén testének felső részét, nagy erőkifejtésre mutató hatálylyal, el is találta. A szakvélemények­ből az határozható meg, hogy a sérülés csak abban az esetben nem lett volna feltétlenül halálos, ha a seb nyomban a sérülés után gondos orvosi gyógykezelés alá vétetik, a küllégtől is megóvatik, legszigorúbban tisztán tartatik s a beteg nyugalomban részesittetik, még ezen feltételek mellett is azonban csak abban az esetben maradhatott volna el az üszkösödés és a halál, ha a sebzéshez a gyógyfolyamat alatt káros szövődmények nem járul­nak. Tekintve, hogy a szakvélemények szerint a lapoczcsont alatt lévő fa­darabok műtői uton csak nyomban a sérülés után s akkor is csak esetleg lettek volna eltávolithatók ; tekintve, hogy a lágyrészek megdagadása után ezek eltávolitása már lehetlennek van nyilvánítva ; tekintve hogy a boncz­jegyzőkönyvben levő szakvélemény szerint a fadarabokat a sérült életében feltalálni s esetleg eltávolítani lehetetlen volt, a mint hogy azoknak a test­ben hollétét B. orvos (n. 34. sz.) valóban megállapítani nem tudta, tekintve hogy nyomban a sérülés után azoknak a szigorúan elhatárolt feltételek­nek, melyekhez az üszkösödés és a halál mindig csak valószínűnek jelzett elhárítása köttetik, a helyi körülmények szerint eleget tenni lehetetlen volt, mert az eset pusztán a cséplőgép mellett történt, a hol orvos nin-

Next

/
Thumbnails
Contents