Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

17 139. Ezen kifejezések alatt «halált okozott*, «megölt», *halál származott , stb. a Büntetötörvénykönyv szerint nem értetik a testre gyakorolt sértő behatásnak feltétlen halálos volta, az úgynevezett letalitas absoluta , sem pedig a halálnak szükségszerű bekövetkezése az emberi test bármily erös szervezetének ellenére is, az ugyi evezett letaütas in abstracto» : a halálkozás esete a Btkönyv értelmében fenforog az esetben is, ha a sértés csakis a test különös alkatánál, gyöngeségénél, valamelyik szerv vagy egyáltalán az egészségi állapotnak roncsolt voltánál fogva vált halálossá, vagyis a «letalitas relativa esetében ; ugy szintén ha a halál orvosi segély, vagy valamely a sértésből származott közbenső alakulat megakadályozása, illetőleg eltávolítása által el lett volna hárítható, a letalitas in concreto és a segély nem használtatván vagy a használt szerek helytelenül és czélszetütlenül alkalmaztatván, a halál bekövetkezése nem akadályoztatott meg. Az eredmény ugyanis mindezen esetekben a sértés nélkül nem következendvén be : kétségtelen, hogy a testi sértés képezte azon ható erőt, mely a test szervezetében előidézett változásnál és ennek fejleményénél fogva a halált eredményezte. 1887. február 24. 6049/1886 B. sz. Súlyos testi sértés bűntettével vádolt V. Lajos elleni bűnvádi ügyben — a szegedi kir. törvényszék a következő Ítéletet hozta : V. Lajos a B. T. K. 301. §-ába ütköző és 306. §-a szerint minősülő súlyos testi sértés vádja alól felmentetik, ellenben a B. T. K. 310. §-ába ütköző és ezen §. szerint minősülő gondatlanság által elkövetett súlyos testi sértés vétségében vétkesnek kimondatik, és ezért a B. T. K. 310. §-a alapján 2 havi fogházra, melyből az 1885. évi augusztus i-jétől augusztus 21-ig tartott vizsgálati fogság által kitöltöttnek mi sem vétetik, és behajthatlanság esetére további 10 napi fogházra átváltoztatandó 100 frt pénzbüntetésre, valamint az eljárási és élelmezési költségek megtérítésére ítéltetik. Tartozik azontúl özv. J. Mihályné részére a B. T. K. 311. §-a alapján kártérítés czimén 600 frtot megfizetni. Indokok : A vizsgálati iratoknál 3. és 44. n. sz. a. levő bonczjegyzőkönyv és orvosi vélemények szerint J. Mihálynak 1885. évi július 30-án bekövetkezett halálát a bal legszélesebb hátizom rostjai között feltalált, a rostokkal párhuzamosan fekvő és bűnjelt képező fadarabok által okozott terjedelmes és beható üszkösödés következtében létrejött evvérüség idézte elő. A végtárgyalás során kihallgatott tanuk vallomásával és vádlott önbeismerésével igazolható, hogy J. Mihály hátába a kérdéses fadarabok 1885. Cur'ai döntv. biiniigyekb. 2