Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)

2 után rendeli el, az tehát mindig érvényes és jogerőre emelkedett birói határozaton alapszik. Ezekhez képest nem lehet helyt adni oly törlési keresetnek, mely a zálogváltási jognak törlését azon alapon szorgalmazza, mivel a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy. Tekintve azonban, hogy a telekkönyvi hatóság a zálogváltási jog feljegyzését a telekkönyvi rendelet 25. $-nak f) pontja szerint az érdekelt felek meghallgatása után ugyan, de alakszerű per megengedése nélkül rendeli el; tekintve, hogy ezen peren kivüli eljárásban elegendő a feljegyzést kérő félnek azt egyszerűen valószínűvé tenni, hogy a feljegyzéssel terhelendő jószág zálogtárgy, és azt bebizonyítania csak a zálogváltási perben válik kötelességévé ; tekintve, hogy az általános jogelv szerint minden tulajdonos jogosítva van tulajdonát minden jogellenes megtámadás ellen megoltalmazni, e végett jogosítva van birói segélyhez folyamodni ; nem lehet megtagadni attól, a ki ellen a zálogváltási jog feljegyzése kieszközöltetett, azon jogot, hogy megelőzve a zálogvaltó per folyamatbatételét és magára vállalva a különben ellenfelét terhelő bizonyítási kötelezettséget, azt, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág nem zálogtárgy, az illetékes birtokbiróság előtt indítható önálló keresettel bebizonyíthassa. Annál kevésbé lehet azt megtagadni, mert valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének birói elismerését mindenki, a ki erre nézve jogi érdekeltségét beigazolja, önálló (praejudicialis) keresettel szorgalmazhatja. Ilyen keresetnek nem állhat útjában a zálogváltási jog telekkönyvi feljegyzése sem, mert ez a telekk. rendt. 25. §. fl pontja szerint formaszerü pe: nélkül végzésileg rendeltetvén el, itélt dolgot (res judicata-t) arra, hogy a feljegyzéssel terhelt jószág valóban zálognak tárgya, nem állapithatott meg. Abból pedig, hogy a zálogvisszaváltási jog nem a felek meghallgatása nélkül (ex primo decreto), hanem tárgyalás folytán jegyeztetett fel. csak az következtethető, hogy a szabálys^erüleg eszközölt feljegyzés nem lehet eredetileg érvénytelen és már ez oknál fogva sem támadható meg törlési keresettel, a telekk. rendt. 148 §-a értelmében. De jogos érdek sértetnék, ha a feljegyzéssel terhelt ingatlan telekkönyvi tulajdonosa a zálogváltó per folyamatbatételeig elzáratnék annak birói megállapithatásától, hjgy közte s a feljegyeztető közt a kérdéses jószág tekintetében zálogviszony nem létezvén, az ő tulajdona teljes és korlátlan. Ettől elzárni őt, ki a feljegyzést megengedő végzés ellen a pernyitás jogorvoslatával sem élhet, annyi volna, mint őt esetleg igaztalanul és — különösen az inscriptióknál — évek hosszú során át megfosztani a