Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Harmadik folyam (Budapest, 1887)
91 utján is a felperesi keresettel megtámadott végrendelkezés törvényszerűsége és valódisága. A végrendelkezés tehát érvényesnek bizonyulván, az azon szempontból, hogy hitbizományi intézkedésre irányul s már ez okból is semmis, felperesek igényei szempontjából többé figyelembe sem jöhet ; mert ha e kifogás helyesnek el is fogadtatnék, általa csakis a helytelen intézkedés vesztheti hatályát, de alperesek végrendeletileg meghatározott öröklési joga sem meg nem szünhetik, sem felperesek javára korlátozás alá nem vehető, s csakis a végrendelet által érdekeltek közötti intézkedés tá rgyául szolgálhat, a hagyatéki kérdés megoldása esetére. Alperes R. Venczel a végrendeleti intézkedés által a végrendeletben felsorolt felekkel közös érdekűnek jelentkezvén, perbevonatása elleni kifogásai a kellő alapot nélkülözik, s igy figyelembe nem is vétethettek. Ezen perben, mint ismeretlen tartózkodásu idézve volt alperes S. Ilka lakását és megbízottját 1883. évi 3690. sz. a., illetve ujabb megbizottját f. évi 1574. sz,. a. bejelentvén, közvetlen idéztetése, illetve további értesittetése e körülményen alapszik. A kir. itélő-tábla, s illetve a nagyméltóságú m. kir. Curia feloldó határozatai kézbesítéséből felmerült körülményekből s az ezekre vonatkozó 1883. évi 4948. és 5963., illetve 1886. évi 1574. sz. a. bejelentések alapján volt jelen ítéletnek a perben meg nem jelent alperesek jogutódai részére, illetve megbízottjuk kezéhez, s illetve az ujabbi megbízott kezéhez a kézbesítése elrendelendő, bárha egyébként ugyanezek perbe vonattak is már, illetve közvetlen érdekeltségük a már perben állott jogelődük elhalálozásával nyílott is meg. A budapesti kir. itélő-tábla a következőleg ítélt: A kir. itélő-tábla az első bíróság ítéletét annyiban, amennyiben felperesek keresetüknek azon részével elutasittattak, melylyel a néhai S. Zsigmond által 1878. évi június 7-én alkotott szóbeli végrendeletet érvénytelennek nyilváníttatni, esetleg félretenni kérték és a mennyiben a perköltség kölcsönösen megszüntettetett, mint nem felebbezettet érintetlenül, egyebekben pedig helyben hagyja. Indokok : Felperesek felebbezése csak arra van irányozva, miszerint a néhai S. Zsigmond után maradt ingatlan vagyon 1/s része öröklés czim ín javukra megítéltessék azon megszorítással, hogy ezen ingatlanok jövedelme őket csak azon részben illesse, a mint azon kedvezményezettek elhalnak, a kiket az örökhagyó által alkotott végrendelet szerint az abban meghatározott arányban az élethossziglani haszonélvezet megillet. Ezek szerint a felebbezés nincs irányozva az ellen, hogy felperesek keresetüknek a végrendelet érvénytelennek nyilvánítására, esetleg egész terjedelmében félretételére vonatkozó részével elutasittattak, s a perkölt-