Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

íil követelés alapítva van, nem jött létre s igy a kereseti követelés jogalappal nem bir. Ellenben a póteskünek le nem tétele esetére alperes azért volt a kereseti kérelemhez képest elmarasztalandó, mivel a mondott. esetben alperesnek, ki egyébként a B. alatti okiraton látható aláírásának valódiságát beismerte, fent jelzett kifogása bizonyitatlan marad — az okirat tartalmának valódisága ellen felhozott, ugyanazon kifogás, miszerint az okirat előtte felolvasva és tartalma neki megmagyarázva nem lett, mint a fent mondott bizonyitatlan kifogás által meghaladottak, de azért is, mivel alperes tárgyalás során nem bizonyította, mintha irni, olvasni nem tudna, nem érdemelnek figyelmet, — végre azon kifogás, hogy a biztosítási kötvény neki kiadva nem lett, miután már az ajánlatnak kellő időben vissza nem utasítása magában véve állapítja meg felek között a biztosítási szerződést, de különben is felperes csupán a dijnak kifizetése mellett tartozik a biztosítási kötvényt kiadni, alperes pedig kereset indítás daczára sem fizette azt ki, hasonlóképen nem vehető figyelembe. A perköltség iránti intézkedés a prts 251. §-án alapul. A k i r. C u r i a következő ítéletet hozott : A budapesti kir. ítélő tábla fenti keletű és számú ítélete azért hagyatik helyben, mert a biztosítási ügynök az őt alkalmazó biztosító intézetnek csak a biztosítási ajánlatok átvétele és beküldésére vagyis közvetítésére megbízottja, mindaddig tehát míg az átvett ajánlatok kezeinél vannak s rendeltetésük helyére be nem küldettek, az ajánlattevő az ajánlatot visszavonhatja s az ügynök az ily visszavont ajánlatot a biztositóhoz beküldeni feljogosítva nincs, s a mennyiben azt mégis tenné, az ily ajánlat a biztosító intézet irányában sem bir érvénynyel. Mihez képest, minthogy jelen esetben nem is vonatott kétségbe, hogy akkor, a mikor M. Gyula vallomása szerint az ajánlatot visszavonta és T. ügynök az alperes által tett ajánlat megsemmisítését ígérte, ezen ajánlat még nevezett ügynök kezénél volt, —• a másodbirósági Ítéletet az itt kifejtett indokok alapján helybenhagyni kellett. Felperesi ügyvéd felebbezési költsége és munkadija saját fele ellenében 5 frt 80 krban állapittatik meg. 128. Ha a bérbeadó helyett az általa fizetni tartozott valamely tartásdíjnak a haszonbérből leendő kifizetésére a haszonbérlő szerződésileg kötelezettséget vállalt, ezen szerződési kötelezettség nem teljesítése indokából nemcsak maga a bérbeadó, hanem annak jogutóda is kereseti joggal bir nemcsak a bérlő, hanem a haszonbéri szerződés átruházása esetében a bérlő jogutóda ellen is, tekintet nélkül arra, váljon a tartásdíjra jogositott fél a fentemiitett fizetési