Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

41 érdemel s mert megbízójának sokkal nagyobb kárt, mint hasznot okozott: kiadásai megtérítését sem követelheti. Ugyancsak felperesi ügyvéd az 1874: XXXIV. t.-cz. 67-ik s 106. §§. értelmében birsággal is fenyíttetett, mert azon nyers és tiszteletlen kifejezések, a melyekkel ő felebbezvénye 7-ik bekezdésében a kir. ítélő táblai ítéletet illette, sértik az illedelmet s a bíróság iránti köteles tiszteletet, sőt magának a müveit ügyvédi karnak erkölcsi tekintélyét is. 119. Részvény eladása esetében ellenkező megállapodás hiányában az eladó, ki annál fogva, mert a vevő a részvényt a részvénykönyvben a maga részére átíratni elmulasztotta, a részvény névértékére még hátralévő befizetés tekintetében a társaság irányában kötelezve maradt s e befizetést teljesítette, a befizetett összeg megtérítését a részvény vevőjétől követelheti. 1886. ápril 1. 1080 1885. v. sz. B. Sámuel felperesnek Ehrenfeld et Spitz czég alperes ellen 73 frt 99 kr. iránti kereskedelmi perében — a szegedi kir. törvényszék mint keres k. bíróság a következő ítéletet hozta : Alperes köteles a kereseti összegből o. é. 66 frt 79 kr. és ennek 1884. szeptember 15-től járó 6°/0-tóli kamatait, o. ért. 13 frt 30 kr. költséget a jelen ítélet vételétől 15 nap és végrehajtás terhe alatt felperes részére megfizetni. Felek képviselőinek dija a saját feleik irányában o. é. 10—-io frtban állapittatik meg. Indokok: Mert alperes maga beismerte, hogy felperestől csanádmegyei takarékpénztári részvényt vásárolt, és hogy ezen részvények után az A. alatti okirat tanúsága szerint a pótbefizetés a még fizetetlen 5°/0-tóli összegre nézve jogszerüleg elrendeltetett, az ellen sem emelt kifogást, hogy felperes az általa alperesnek eladott részvény után a B. alatti nyugta szerint a pótlefizetést teljesítette; ezen tényekkel szemben mi alappal sem bir azon alperesi ellenvetés, mintha ő a megvásárolt részvény után a részvényes kötelezettségeit teljesíteni nem tartoznék, mert a részvény jogszerű birtokosa, mint a jelen esetben alperes — az azzal járó jogokat és kötelezettségeket megszerzi habár a részvény a részvénykönyvbe nevére nem iratik is. Mindezeknél fogva alperest a kereseti összegből a helyette lefizetett 50 frt részvénytőke ennek 1884. szeptember 15-én fizetett 16 frt 70 kr. kamatai és 4 kr. hirdetési, valamint ezen összeg után 1884. szeptember