Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

42 hó 15-től járó 6°/0-tóli kamatok megfizetésére kötelezni és az ezúttal okozott költségekben marasztalni kellett. A kereset tárgyát képező 7 frt 20 kr. perköltség megfizetése alól alperest felmenteni kellett, mert felperes az intézettel szemben első sorban is közvetlenül őt terhelő fizetési kötelezettséget per nélkül is teljesíthette volna és igy azon per költségei ezen alperest nem terhelhetik. A budapesti kir. itélő tábla a következőleg itélt: Az elsőbiróság Ítélete nem felebbezett azon részében, mely által felperes kereseti követelésének 66 frt 79 krt meghaladó részével elutasittatott, érintetlenül, azon részében, mely által a perbeli képviselők dija és költsége az ott kitett mennyiségben megállapittatott, helybenhagyatik, egyéb részében pedig megváltoztatik, felperes kereseti követelésének az első bíróság által megítélt részével is elutasittatik s 10 frt perbeli és 10 frt 15 kr. felebbezési költségnek 15 nap alatt végrehajtás terhe mellett alperes részére leendő fizetésére köteleztetik. Alperesi ügyvéd felebbezési dija és költsége 10 frt 15 krban állapittatik meg képviseltje irányában. Indokok : Alperes, ki felperestől egy névre szóló oly részvényt vett, melyre a névérték teljesen befizetve nem lett, de ezen részvényt a társaság által vezetett részvénykönyvbe nevére nem íratta s azt nevére Íratni szerződésileg sem volt kötelezve, a részvénytársaság részéről a teljes névérték megfizetésére kötelezhető nem lenne, mert a részvénytársaságnak alperes irányában, kinek neve a részvénykönyvben elő nem fordul, ily esetben csak azon joga lenne, hogy az alperes birtokában levő részvényt megsemmisíttesse. Alperes tehát csak a részvénytársaság irányában fennálló jogával élt, midőn a részvény névértékének befizetését nem teljesítette. Az által tehát, hogy ezen jogával élt, felperes irányában, ki az alapszabályok értelmében a névérték befizetésére köteleztetett, az általános jogi elvekből folyólag nem követhetett el oly károsító tényt, melyért kártérítési czimen felelősségre vonathatnék. Ezek szerint felperesnek azon alapon, mert a pótbefizetést teljesítette, alperes irányában csak akkor lenne követelése, ha azt bizonyítaná, hogy a teljesített pótlefizetés által az alperes birtokában levő részvény értékében emelkedett, alperes tehát felperes kárával gazdagodott. De jelenleg ezen eset sem forog fenn, mert a csanádmegyei takarékpénztár már akkor, midőn felperesnek részvénye után a pótbefizetést teljesítette, csőd alatt állott, ennek következtében pedig a részvény megszűnt forgalom tárgya lenni, a pótbefizetés által tehát a kérdéses részvény értékében nem emelkedhetett s igy felperes részéről teljesitett azon fizetés ténye által alperes felperes kárával nem is gazdagodott. Ily körülmények között, még ha alperes tagadása ellenében bizonyítaná is felperes, hogy a kérdéses részvény akkor, midőn felperes az után a pótbefizetést teljesítette, alperes birtokában volt, felperes az alapszabályok értelmében teljesitett fizetés megtérítését alperestől nem követelhetné. Felperest, mint pervesz-