Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

23 oly horderőt, mintha azok a párbérszolgáltatás jogi természetét fejeznék ki, tulajdonítani nem lehet, hanem a fentebbiekből folyólag fel kell tenni, hogy az emiitett és azokhoz hasonló kifejezések csakis a párbér kivetésének módját kívánják jelezni. Ezen általános elvi szempont azonban nem zárja ki azt, hogy a párbér egyes esetekben szerződés és más jogalkotó tények folytán ingatlanhoz kötött dologi teherré nem válhatott; mert a törvényhozás fentebbi intézkedései a felek cselekvényeit és szabad rendelkezését semmi irányban nem korlátozták, ily esetekben tehát s valahányszor átvállalt vagy községileg avert á 11 párbérről van szó, a fent kifejezést nyert általános elv nem állhat útjában annak, hogy a fenforgó külön jogczimnél fogva a. parochialis kötelékhez nem tartozók is a kath. lelkészt illető párbér fizetésére vagy kiszolgáltatására köteleztessenek. Kelt Budapesten, a kir. Curia polgári szakosztályainak 1885. évi deczember hó 4-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1886. évi január hó 22-én tartott teljes ülésben. 113. A kereskedelmi törvény 148. §-ának azon rendelkezése, mely szerint a részvények névértékét a társaság fennállása alatt felemelni nem lehet, nem alkalmazható oly esetben, midőn a részvények névértékének felemelése az alaptöke aránylagos felemelésével együttesen határoztatott el. 1885. november 6. 986. v. sz. P. Kálmán és W. Gyula felpereseknek, a szegedi kézmüves-bank részvénytársaság alperes ellen közgyűlési határozatok és megejtett választások megsemmisítése iránti perében —• a szegedi kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróság a következő ítéletet hozta: Felperesek keresetükkel elutasittatnak és egyetemleg köteleztetnek 25 frt költséget alperes részére megfizetni. Indokok. Mert az 1885. évi május 26-ára összehívott közgyűlés az 1885. május 9-én tartott közgyűlés határozatképtelen volta miatt az igazgatóság által hivatván össze: felpereseknek azon állítása, mintha a május 26-iki közgyűlés az előző határozatképtelen közgyűlés által hivatott volna egybe, alappal nem bír. Mert továbbá azon körülmény, hogy a május 26-diki közgyűlés az első közgyűléstől számítva, nem 15-ik, hanem 17-ik napra hivatott össze,, szabálytalanságot nem képez. Mert felperesek azon állítása, hogy a megtartott közgyűlésen az alapszabályok 17. §-a ellenére olyanok is gyakoroltak szavazati jogot, kiknek