Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

24 nevére 3 hóval előbb részvény irva nem volt, a felvett jegyzőkönyv azon határozat kitételével, hogy a régi alapszabály szerint szavazatra jogosítottak nevei egyenkint felolvastattak s ily módon hivattak fel a szavazásra : megczáfolva van. Mert felperesek azon állításukat, mintha az igazgatóság tagjaiul olyanok is választattak volna, kiknek nevére 10 részvény irva nem lett volna, mivel sem igazolták, s ezen állításuk a 8 '/. alatti jegyzékkel, mely a letett részvények mennyiségét igazolja, mely szerint a megválasztott Kéry János, László Gyula, Rainer Ferencz, Lévay Ferencz, Turnisz Károly igazgatók mindegyike 10—10 részvénynyel rendelkezett: megczáfolva van. Mert azon intézkedés, melynél fogva a közgyűlés két vagy több részvény egyesítésére feljogosittatott, a részvény névértéke felemelésének tekinthető nem lévén, törvénybe nem ütközik. Végül felperesek azon állítása, mintha Nagy József, ki az intézet ed•digi igazgatósági tagja, részvényeit le nem tette volna, a 8 •/• alatti jegyzékkel szemben valótlan. Mindezeknél fogva felpereseket keresetükkel elutasítani kellett. A b u d a p esti kir. ítélő tábla a következőleg itélt : Az első: >iróság Ítélete helybenhagyatik. Indokok. Az eredeti alapszabályok 18. §-ának nem lehet azon értelmet tulaj donitani, hogy azon esetben, midőn a közgyűlés határozatképtelen, áz ujabbi közgyűlést éppen csak a következő 15-dik napra lehetne összehívni s miután jelen esetben a következő 15. és 16-ik nap ünnep volt, az alapszabályok 18. §-ának elég volt téve az által, hogy az ujabbi közgyűlés az erre hivatott közeg által a határozathozatalra képtelen, 1885. évi május 9-diki közgyűlés utáni 17-ik napra hivatott össze. A mi pedig az 1885. évmájus 9-iki közgyűlés alkalmával hozott határozatot illeti, az jelen per elbírálására befolyással nem bír, miután jelen per tárgyát az 1885. évi május hó 28-iki közgyűlés határozatai képezik, mely az arra hivatott igazgatóságáltál alapszabályszerűen lett összehiva. Felpereseknek azon kifogása, hogy az alapszabályok részletes tárgyalásánál olyanok is szavaztak, kik az eredeti alapszabályok révén szavazati joggal nem birtak, a közgyűlési határozatok megsemmisítését nem vonhatja maga után, mert a közgyűlési jegyzőkönyvben minden egyes megvitatott szakasznál a szavazás eredménye is ki van téve s ebből kitűnik, hogy a hozott határozatokat ellenző kisebbség oly csekély volt, miszerint minden határozat az eredeti alapszabályok szerint szavazásra jogosított részvényesek többsége által is elfogadtatott, és mert attól eltekintve, a hozott határozatok, annak megállapítása után, hogy a jelenlevők közül kik birnak szavazati joggal, ujabban szavazás alá bocsáttattak és túlnyomó többséggel elfogadtattak. Részvények egyesítése nem képezi azok név-értékének felemelését s a