Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

92 sikerülni fog az ajtót betörni és őt agyonverik. Habár N. Pál vallomásából nyilván kitűnik, hogy vádlott vele a tett elkövetése előtt az általuk lakott háznak közös pitvarában verekedett és miután vádlott N. Pálnak ingét összehasogatta, ez testvéréhez N. Mózeshez ment és ezt reá bírta, hogy vádlott lakására jöjjön, a hol H. Józsefné, P. Lajos, D. Györgyné, T. Anna és M. Lajosné tanuknak meglehetősen összhangzó vallomásából kitűnik, miszerint N. Mózes és N. Pál folytonos lárma és szitkozódások között: «nyisd ki te görbe isten, mert itt haltál meg!» N. Mózes két nagy kővel, mely bünjelképen lefoglaltatott, N. Pál pedig egy vas mozsártörővel vádlottnak ajtaját beverni igyekeztek, sőt miután egyszer a pitvarból kimentek, H. Samunak azon biztatására, melyet N. Miklóshoz intézett: «hát neked nincs annyi pénzed, hogy az ajtót kifizesd !» az ajtóverést újból megkezdették, miután N. Mózes és N. Pál támadása nem volt oly mervü, hogy a vádlott a fegyver alkalmazására jogosítottnak tekinthető legyen, mennyiben vádlott beismerése szerint az ajtó a két rendbeli támadásnak ellent állott és miután nem tudja, minő módon az ajtó belülről kinyilt, vádlott lőtt. Az elkövetett cselekmény a B. T. K. 279. §-a szerint a szándékos emberölés bűntettét képezi. Tekintettel azonban arra, hogy a bebizonyított körülmények szerint vádlott saját lakásán indokolatlanul erősen meg volt támadva, a mely miatt erősen fel volt indulva, a bűntett egyúttal a B. T. K. 281. §-a első bekezdése szerint is minősítendő volt. A büntetés kimérésénél figyelembe vétetett, hogy vádlott ellenében sulyositó körülmény nem forog fenn; ellenben enyhitőleg elő jön, hogy saját lakában indokolatlanul oly nagy mérvű megtámadásnak volt kitéve, mely miatt önvédelemre jogosított volt; csakhogy a fegyver használata által a jogos önvédelem határait túlhaladta ; továbbá a tettet beismerte, szeszes italok nagyobb mérvű élvezete által felhevült állapotban volt és hogy nagyobb büntetés alkalmazása által ártatlan családja is szenvedne, ezen kivül, hogy N. Mózes volt nagy részben oka a bekövetkezett ténynek stb. A budapesti kir. itélo tábla a következőleg itélt: Az első bírósági Ítélet indokainál fogva helybenhagyatik. A kir. C u r i a a következő Ítéletet hozta : Vádlott rendkívüli felülvizsgálati kérelmének hely adatik és mindkét alsóbb fokú biróság Ítélete felebbezett részében megváltoztatik, N. Lajos vádlott az ellene szándékos emberölés büntette miatt emelt vád alól felmentetik. Indokok : Vádlott a vizsgálati iratokkal egyezőleg beismeri azt, hogy 1886. évi február 17-én N. Mózest fegyverének elsütésével mellbe lőtte, minek következtében az a helyszínén összerogyván, meghalt; de mentségül azt hozza fel, hogy ő, az elhunyt és társa, N. Pál által saját lakásán megtámadva lévén : jogos védelmében használta fel fegyverét ;