Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

91 pénzek vagy értéknek elsikkasztása által hivatali sikkasztást követnek el: mindezeknél fogva kétséget nem szenvedhet, hogy a vádbeli cselekmény a B. T. K. 46. §-ába ütköző hivatali sikkasztás küntettének tényálladékát állapítja meg. 132. A jogos védelem megállapithatása végett a törvény nem követeli, hogy a megtámadott bevárja, mig az erőszakoskodók öt személyesen megrohanják, physikai hatalmukba kerítsék, illetőleg ütéssel, vágással, szúrással avagy más tettlegességgel illetik, mely esetben a védelem a legtöbbször eredménytelen lenne: hanem a büntetötörvénykönyv 79. §. második bekezdésének világos rendelkezése szerint a fenyegetés, tehát még be nem következett megtámadás elhárítására szükséges, habár egyébként büntetendő cselekmény is megállapítja a jogos védelmet. 1886. szeptember 30. 7223. B. sz. Szándékos emberölés bűntettével vádolt N. Lajos elleni bűnvádi ügyben — a székely udvarhelyi kir. törvényszék a következő Ítéletet hozta : N. Lajos, 43 éves, ev. ref., 5 gyermek atyja, asztalos, büntetve volt könnyű testi sértésért, a N. Mózesen elkövetett a B. T. K. 279. és 291. §. első bekezdése szerint minősitett szándékos emberölés bűntettében, mint tettes bűnösnek nyilvánittatik s ezért a B. T. K. 281. §-ának első bekezdése és a 289. §. alapján 2 évi fegyházra és 5 évi hivatalvesztésre Ítéltetik stb. Indokok: Az 1886. február 20-án felvett szemle- és bonczjegyzőkönyv s erre alapitott szakértői vélemény által a bpts. 262. és 263. §§-ai alapján be van bizonyítva, hogy : N. Mózes 1886. febr. 17-én bekövetkezett halálának közvetlen oka lövés által előidézett belső elvérzés volt s hogy a lövés a mellkason és a baltüdő mellső lebenyén áthatolván, a függért szétszaggatva idézte elő a belső elvérzést, továbbá, hogy a függérnek ily fokú sértése feltétlenül halálos ; épen ugy bizonyítva van az is, hogy a lövés nagyon közelről történt, mivel a különböző nagyságú vagdalt óndarabból álló löveg a fojtással együtt egyetlen kerekded nyíláson hatolt be. Vádlott beismeri, hogy N. Mózest 1886. február 17-én ölte meg azért, mivel N. Mózes testvérével N. Pállal lakására ment, hol előbbi két nagy kővel, utóbbi egy mozsártörővel folytonos kiabálások közt: «jere ki te görbe, mert itt haltál meg b ajtaját annyira döngették, hogy félt, hogy azt betörik és őt agyonverik ; állítván egyúttal, hogy a lövést önvédelemből és abbeli félelemből tette, hogy N. Mózes és N. Pálnak elvégre