Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

S7 A budapesti k i r. i t é 1 ő tábla következőleg itélt : Az eljáró kir. törvényszék fent jelölt neheztelt ítéletét a kir. itélő tábla, tekintve Stofcsik István vádlottnak eljárása, illetve a terhére eső cselekmény elkövetése közben még sértett ellenében tanúsított és igazolt indokolatlan sértő viseletét és alaptalan durva kifakadásait, indokainál fogva helybenhagyja. A kir. Curia a következő Ítéletet hozta : Tekintve, hogy a tanuk nem bizonyítják azt, hogy Gróf András sértett fél a pénzügyőröket tettleg, vagy csak szóval is bántalmazta volna, ellenkezőleg az iratokból épen az tűnvén ki, hogy elsőrendű vádlott Gróf Andrást minden alapos ok nélkül, durván szidalmazván, őt pofonütéssel fenyegette és midőn ez —• vádlottnak a jogosultság minden látszatát nélkülöző fenyegetését hasonló szavakkal viszonozta volna, vádlott •— hivatalos hatalmával visszaélve, a rendelkezése alatt levő fegyveres erőt, bosszúja kielégítésére felhasználva, a vezénylete alatt levő pénzügyőröknek a szurony felszegezésével a puskáik megtöltését parancsolta meg, a minek megtörténte után —- a békés és senkit sem bántott Gróf Andrást fegyveres kísérettel a városházára vitette és az ott jelen volt esküdt ellenkezése daczára, önhatalmúlag felkerestetvén a zárka kulcsait, Gróf Andrást az alája rendelt egyik pénzügyőr által a zárkába bezáratta és ebben reggeli 8 órától déli 12 óráig elzárva tartotta : ezeknél — s az alsóbb fokú bíróságok ítéletében részletezett okoknál fogva, a budapesti kir. itélő tábla ítélete helybenhagyatik. Utasittatik egyszersmind az eljáró kir. törvényszék, hogy a jelen bűnvádi ügyben hozott ítéleteket az illető felettes pénzügyigazgatósággal hiteles alakban közöltesse. 131. A közhivatalnokra a pénztár egészében van bízva, tehát a közhivatalnok az azon pénztárban és kezelése alatt volt egyes öszszegeknek rendeltetésüktől, habár több ízben ismételt elvonása és azon összegeknek saját czéljaira való felhasználása által egy és ugyanazon hűségi viszonyt sértette meg és így többszörös sikkasztásai által ugyanazon hűségi kötelezettségét folytatólag sértvén meg, az egyes sikkasztási cselekvények a folytatott kötelességszegés egyes részlet-cselekedetei gyanánt jelentkeznek s ennélfogva nem több, hanem csakis egy büntettet állapítanak meg. 1886. október r. 6792. B. sz. Hivatali sikkasztással vádolt J. Béla elleni bűnvádi ügyben — az újvidéki kir. törvényszék a következő Ítéletet hozta : A kir. törvényszék J. Béla vasúti pénztárnokot bűnösnek mondja ki a B. T. K. 355. és 356. §§-ai alapján a sikkasztás bűntettében, mely a