Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

79 i886. június 9. 4025. B. sz. Gyermekülés bűntettével vádolt B. P. Mária elleni bűnvádi ügyben — a beszterczebányai k i r. törvényszék a következő ítéletet hozta : B. P. Mária, 33 éves, özvegy, egy gyermek anyja, a B. T. K. 284. §-ába ütköző gyermekölés bűntettében bűnösnek kimondatik s ezért a B. T. K. 91. §-ának alkalmazásával az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 21/2 évi börtönre, melyből vizsgálati fogsága által a B. T. K. 94. §-a alapján 3 hó kitöltöttnek vétetik s a B. T. K. 289. §-a alapján 3 évi hivatalvesztésre Ítéltetik ; ezenkívül az eljárási és rabtartási költségek megfizetésében marasztaltatik. Indokok: A vizsgálat és végtárgyalás folyamán kiderített tényállás szerint vádlott 1885. évi január havában tilos szerelmi viszonyból teherbe esvén, ezen állapotát mindenki előtt titkolván, daczára annak, hogy élőbbről már 4 gyermeke született, a szüléshez semmi előkészületeket nem tett, sőt közvetlenül bekövetkezendő szülése előtt szeptember havában Trencsénmegyéből Turóczmegyébe ment egy munkás-csoporttal s Divéken munkába szegődött. A nyújtható segély elől azonban itt is kitért, mert midőn szeptember 12-én kora reggel a szülési fájdalmaktól meglepetett, munkás-társnői környezetéből észrevétlenül félrevonult, s reggel mintegy 6 óra tájban gyermekét a hideg esős időben a szabad ég alatt megszülte s azt, ugy a mint az a világra jött, meztelenül a szülés helyén, egy patak melletti réten a fűben elhagyta. Ezt követőleg körülbelül egy óra múlva S. Éva és B. Katalin munkásnők a hideg esőtől átázott, teljesen megdermedt újszülött leánygyermeket felfedezték és köldökzsinórját megkötve, életre hozták; ámde a gyermek a feltalálás idejéig kiállóit időviszontagság miatt életerejéből kimerülve, másnap éjjel meghalt. A halott-vizsgálati jegyzőkönyv s a kihallgatott dr. L. János orvos, mint szakértő véleménye szerint, a gyermek halála csakis azon külső behatás folytán állott be, melynek a gyermek születésénél kitéve volt, s különösen, hogy az születése után a hideg esős időben egészen meztelenül mintegy óráig szintén ápolás és gondozás nélkül hagyatott. Vádlott a tárgyalás alkalmával beismerte, hogy szégyenérzetében és rendkívüli nyomorult anyagi helyzetében a gyermektől minden áron szabadulni akart, s ezen körülmények indították arra, hogy a gyermeket minden segély nélkül megszülve elhagyta, hogy az elpusztuljon. Vádlott ama ténykedésében, mely szerint ő társaitól félrevonult, nagy hidegben és esőben a szabad ég alatt megszült gyermekét a bizonyos elhalálozás veszélyének kitéve elhagyta, azon szándéka benfoglaltatik, hogy gyermekét a szükséges segélynyújtás elvonásával életétől megfosztani akarta ; mert vádlottban a gyermek elpusztítására irányult elhatározás oly komolyan megérlelődött, hogy a gyermeket,