Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

75 kísérlete, de annak befejezett büntette miatt mondatik ki bűnösnek, egye bekben a bűnösség mérvéhez és a cselekmény körülményeihez képest, indokainál fogva helybenhagyja. A k i r. C u r i a a következő ítéletet hozta : Mindkét alsóbirósági ítéletnek a cselekmény minősítése és a büntetés tekintetében való megváltoztatásával P. István vádlott a B. T, K. 401. és 403. §-ának 1. pontja alá eső magánokirat-hamisítás bűntettében mondatik ki bűnösnek és ezért két évi fegyházra ítéltetik, egyebekben pedig a másodbiróság Ítélete vonatkozó indokainál fogva helybenhagyatik. Indokok: Vádlott beismerte, hoery az 1883. évi július 18-án Zólyom városi takarékpénztárhoz általa benyújtott 450 frtról szóló váltón Sch. P. Anna és L. János forgatói aláírásokat ő hamisította. Habár ezen váltón az 1876. évi XXVII. t.-cz. 3. §-ában megjelölt kellékek némelyike hiányzik is, miután azon okirat a szövegben határozottan váltónak neveztetik, s miután az K, György kibocsátói, a vádlott P. István elfogadói nyilatkozatával és több rendű forgatói aláírással elláttatott, s végre, miután a fentebb hivatkozott váltótörvény 93. §-a szerint az elfogadási nyilatkozattal ellátott váltón hiányzó kellékek a váltóbirtokos által kitölthetők, a vádlott cselekménye, mely egyébként is váltókötelezettség létesítésére irányult, a B. T. K. 401. és 403. §-ának 1. pontja alá eső magánokirathamisítás bűntettének minó'sitendő volt és pedig nem kísérletnek, hanem bevégzett váltóhamisításnak azért, mert a B. T. K. 401. §-a szerint az okirat-hamisitás tényálladékának alkatelemét a jogtalan haszon vagy a jogellenes károsítás nem képezi, hanem elég arra nézve az, ha a hamis okirat valamely kötelezettség bizonyítására használtatik, ezt pedig elkövette a vádlott az által, hogy ama váltót a Zólyom városi takarékpénztárhoz az azt aláírók váltókötelezettségének bizonyítása végett benyújtotta. A büntetés kimérésénél a vádlott büntetlen előélete, őszinte beismerése s hogy cselekményét anyagi szerencsétlenségek által okozott szorultságban követte el, s hogy abból kár senkire sem hárult, a B. T. K. 91. §-a alkalmaztatott. 126. Ha a magyar B. T. K. 336. §-ának 7. pontjában meghatározott és börtönnel, azonfelül hivatalvesztés- és a politikai jogok gyakorlatának felfüggesztésével, mint mellékbüntetéssel is büntetendő lopás büntette a román királyság területén követtetik el, a cselekmény minősítésénél és a büntetés kiszabásánál, mint enyhébb a m. B. T. K. 12. §-a értelmében, a román büntető törvény alkalmazandó, mert ennek 323. czikke értelmében ezen cselekmény csak sikkasztás vétségét képezi s csupán a vétségre rendelt 6 hótól 2 évig terjedhető szabadságvesztés-büntetéssel büntettetik.