Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

ellene boszus, mert azt hiszi, hogy tanú járt közben abban, hogy Zirczen bizonyos T. I. dohányárulási engedélyt kapott. Ezen terhelő körülmények alapján a kir. itélő tábla is bizonyított­nak találta azt, hogy a kérdéses lélek-harang vádlott fölhivására húzatott ugyan meg, de nem találtatott bizonyítottnak az, hogy vádlott e tényke­dése által a B. T. K. 191. §-ban meghatározott vétség követtetett volna el, mert a most kiemelt törvényszakaszban foglalt vétséget a törvény szerint az követi el, a ki a vallás szertartásaira rendelt helyen nyilváno­san közbotrányt követ el, vagy a vallás tiszteletének tárgyát tettel vagy botrányos szavakkal meggyalázza, azonban vádlottnak fentebbi cselekménye a teljesített vizsgálat eredménye szerint is nem azon szándékkal követtetett el, hogy az által a vallás tiszteletére rendelt tárgy meggyaláztassák, a mi be sem következett, hanem elkövettetett a végből, hogy ezzel vádlott a távozó H. A. irányában táplált ellenséges indulatának kifejezést adjon. Minthogy pedig vádlott e ténykedése által, mint fönebb kiemeltetett, a vallás tiszte­letére rendelt tárgy meg nem gyaláztatott, sem pedig az, hogy vallási szertartás gyakorlatára rendelt helyen nyilvánosan botrány idéztetett volna elő, be nem bizonyittatott, kellett vádlottat a vád terhe alól fölmenteni. A kir, Curia a következő Ítéletet hozta : Tekintve, hogy a kath. templomokban lévő harangok, a kath. vallási szertartások végzésére rendelt és fölszentelt tárgyakat képeznek s tekintve, hogy a lélek-harang meghúzását, melynek hangja, egy haldoklónak lelki üdvösségeért való imádkozásra hivja föl a híveket, a vádlott magánboszu­jának kielégítése végett, egy élő személy kigunyolására eszközül használván föl, ez által magát a vallási szertartások végzésére rendelt tárgyat gyalázta meg, a kir. itélő tábla ítéletének megváltoztatásával, az eljáró kir. törvény­szék Ítélete hagyatik indokainál fogva is helyben. 125. Nem minden lényeges kellékkel ellátott váltóürlap meghami­sítása is mint váltóhamisítás büntetendő. Bevégzett okirathamisitást képez, ha a hamis váltó leszámí­tolás végett bemutattatik. 1886. január 21. 3195/1885. B. sz. Magánokirathamisitás miatt vádolt P. István elleni bűnvádi ügyben —• a beszterczebányai kir. törvényszék a következő ítéletet hozta : A kir. törvényszék P. Istvánt a B. T. K. 401. §-ába ütköző s a 402. §. szerint minősülő magánokirathamisitás bűntettének kísérletében mondja ki bűnösnek s ezért őt a B. T. K. 91. és 402. §-ainak alkalma­zása mellett, a jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó hat havi

Next

/
Thumbnails
Contents