Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

63 előállíttatás magának a rendőr-kapitánynak rendelkezése, a mi valónak lenni nem bizonyult, közreműködött, a minek következménye lőn, hogy sértett nő a házból ki és a városban több utczákon keresztül rendőr által a kapitánysághoz kisértetett és előállíttatott és ez által törvényellenesen személyes szabadságától fosztatott meg, ezen sértés vádlott nőnek ténykedése folytán állván be, őt ezért vétkesnek találni és elítélni kellett. A büntetés kimérésénél rendkívüli enyhítő körülmény gyanánt vétetett vádlottnak büntetlen előélete és különösen az, hogy sértett nő ellenszegülés és helytelen viselkedésével felette ingerült állapotba hozta vádlott nőt, sőt lehet mondani, ő maga hívta fel a baját azzal, hogy azon ürügy alatt, mert kívánsága szerint bére és egyéb követelményeire nézve ki nem elégíttetett, gazdájának akarata ellenére a házból önként eltávozni nem akart — holott kötelessége lett volna a házat azonnal elhagyni és sérelmeit, követelését az illető hatóság vagy bíróság utján érvényesíteni, a miért is a BTK. 92. §-át alkalmazni és vádlott nőt elkövetett tette arányához mért pénzbüntetésre Ítélni kellett. A budapesti k i r. i t é 1 ő tábla következőleg itélt: A kir. it. tábla a kir. járásbíróság ítéletét részben megváltoztatja, a vádlott büntetését háromszáz (300) forintra, behajthatlansága esetén harmincz (30) napi fogházra felemeli, egyebekben pedig az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : Nem volt figyelembe vehető vádlott azon kérelme, hogy az 1885. évi szept. 11-iki tárgyaláson kihallgatott tanuk ujabban hallgattassanak ki ; minthogy az idézést ezen tárgyalásra vádlott férje vette át, a ki az elj. szab. rend. 36. §-a szerint nejét képviselni a törvényes erővel biró rendelet alapján jogosítva lévén, midőn a helyett, hogy a nem saját nevére szóló meghívást visszautasította volna, azt neje helyett átvette, annak képviseletét elvállalta és igy, ha igazolás nélkül sem ő, sem vádlott a tárgyaláson meg nem jelent, ez okból a bizonyítási eljárás nem ismételhető. A bűnösség kérdésében helyben kellett hagyni az elsőfokú bíróság ítéletét, mert Beiter Alajos tanú határozottan vallja, hogy sértett nő vádlott parancsára, illetve kívánatára lett bekísérve, mit különben a rendőr vallomása és eljárása is bizonyít; azon körülmény pedig, hogy vádlotton kívül még egy másik egyén is, ki ellen vád nem emeltetett, közreműködött a panaszolt büntetendő cselekménynél, vádlott bűnösségét meg nem szünteti. A büntetés tekintetében a kir. itélő tábla is figyelemmel vádlott társadalmi állására és műveltségi állapotára, tulszigorunak találta a jelen esetben a törvényes fogház-büntetést és ezért a BTK. 92. §-nak alkalmazásával e helyütt is csak pénzbüntetés szabatott ki. De minthogy vádlott épen előkelő társadalmi állásánál és műveltségénél fogva