Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

(il Íveknek 105. §-ában az tartalmaztatik : hogy ra védő is intézhet az ügy felvilágosítására vonatkozó kérdéseket, mind a vádlotthoz, mind pedig á. tanukhoz és a szakértőkhez, s hogy az esetben, ha az ügygyei semmi összefüggésben nem álló kérdések intéztetnének valamelyik kihallgatandóhoz, vagy ha a kérdésből vagy a feleletből kiderülne, hogy mások becsületének a fennforgó tárgygyal semmi összefüggésben nem álló megsértése czéloztatik, az elnök jogában áll, a kérdést vagy a feleletet félbeszakitani s az illetőt a válaszadástól eltiltani ; > tekintve, hogy a bűnvádi eljárás legfőbb jelentőségű elvénél fogva, megállapitott ténynek a biróság által csupán azon állítás, körülmény, adat, illetőleg jelenség fogadható el, mely a törvény, illetőleg az általános gyakorlatnak megfelelő szabályok szerint kivétetvén, az ennek megfelelő formák megtartásával jő a biróság felismerésére ; tekintve, hogy a kiemelteknél fogva — a törvényszék kérdéses határozata, a védelem jogkörének korlátozása által, azon lényeges formák egyikét sérti, melyek a tények valódi és helyes megállapithatásának föltételei gyanánt vannak elismerve és elfogadva ; tekintve, hogy a bűnvádi eljárás természeti szabályai valamelyikének megsértése semmiségi okot képez ; tekintve mindazonáltal, hogy az ítéletnek — a bár fenforgó •— semmiség által nem érintett, perorvoslattal meg sem támadott, e szerint jogerőre emelkedett része, a más vádlottakra vonatkozólag elkövetett semmiségi ok következtében nem helyezhető ki hatályból, annál kevésbbé, mert a többi vádlott sem nem használt perorvoslatot, sem az ellenükben nem használtatott: mindkét alsóbb fokú biróság Ítéletének G. Pálra és G. Katalinra, valamint G. Máriára vonatkozó részé" •— mint a ki ellen G. Mária vádat emelt s az ítélet ellen, mint magánvádló, perorvoslatot is jelentett be — megsemmisíttetik s a törvényszék ezen vádlottakra vonatkozólag uj végtárgyalás tartására, ennek szabályos keresztülvitelére s a kifejlendőkhöz képest uj ítélet hozatalára utasittatik. 120. Minden rendőri közeg köteles hatósági körét ismerni és azon esetek iránt tisztában lenni, melyekben valakit jogosan elfoghat, letartóztathat, vagy fölöttes hatósága elé kényszeritöleg állithat, minthogy ez irányban való törvényellenes cselekedetért a felelősség közvetlenül öt terheli s nem azon magánszemélyt, a ki közbenjárását igénybe vette. Másrészt azonban alkalmazást nyer a BTK. 323. §-a azon magánfél ellen, ki a hatóságot, vagy annak közegét, valakinek elfő-