Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

42 K. Béla által kiváltott küldeményt és így K. Bélát ravasz fondorlatával tévedésbe ejtvén, panaszosnak ez által 8 frt 51 krajczár kárt okozott. Bűnösnek volt vádlott kimondandó a F. Tamás kárára elkövetett s a BTK. 355. §-ába ütköző és 356. §-a szerint minősülő sikkasztás vétsé­gében azért, mert maga beismerte, hogy F. Tamásnak egy 1845. évi 1908. sz. badeni nagyherczegségi sorsjegy-Ígérvényt adott el 30 márkáért, mely ígérvény alapján panaszos a sorsjegy V20 részére a tulajdonjogot megszerezte; beismeri vádlott azt is, hogy ezen sorsjegyet eladta, még pedig F. Tamás tudta és beleegyezése nélkül; sikkasztásnak volt minősí­tendő vádlottnak ezen cselekménye azért, mert a panaszos a részletek lefizetésével a sorsjegy V20 részére a tulajdonjogot megszerezte, daczára annak, hogy a sorsjegy vádlott birtokában maradt; vádlott a 30 márka átvétele után a sorsjegy lf2o részére csupán mint a sértett fél megbízottja volt tekintendő, a kinél a kérdéses sorsjegy V20 része letétben van, ha tehát a sorsjegyet a sértett fél tudta és Deleegyezése nélkül eladta, a birla­latában levő idegen dolgot jogtalanul eltulajdonította. Ugyanezen indokok­nál fogva tehát vádlottnak F. Tamás kárára elkövetett cselekménye a BTK. 379. §-ába ütköző és 380. §. szerint minősülő csalás vétségének minősíthető nem volt. Vétkesnek volt vádlott végtére nyilvánítandó a K. Oszkár kárára elkövetett és a BTK. 379. §-ába ütköző s a 380. §. szerint minősülő csalás vétségében azért, mert maga beismerte, hogy az Internationales Journalban magát ugy tüntette fel, mint egy hangzatos reális társasüzlet tulajdonosa és °/0 leengedésekkel kecsegtető árjegyzék alapján K. Oszkár által 1884. évi aug. 22-én küldött 11 márkát 2 pfenniget felvette, a nélkül, hogy az ennek fejében megrendelt czipőt panaszosnak megküldötte volna s mert az a védekezése, hogy a czipő el nem küldése csak elnézésből történhetett, figyelembe nem jöhet, mert vádlottnak ez időben üzlete nem is volt, mert azt maga is beismeri, hogy az általa K. Oszkárnak küldött árjegyzéket nem ő készítette, hanem az más czég alatt bocsáttatott ki, s ezen árjegyzékről ő a készítő czég nevét levágta és így mindezen cselek­ményeivel K. Oszkárt ravasz fondorlatával tévedésbe ejtvén, annak 11 márka 2 pfennig kárt okozott. A büntetés kimérésénél súlyosító körülményül vétetett, hogy életét szédelgésből tartotta fenn és így a reá kiszabott összbüntetés bűnösségé­hez mérten megfelelőnek találtatott. A 96. §. alkalmazása a bűnhalmazat fogalmának természetéből következik. A pénzbüntetés kiszabása a BTK. 383. §-a, a hivatalvesztés és polg. jogok felfüggesztése iránti intézkedés a BTK. 15. és 388. §-ain alapszik. A budapesti k i r. i t é 1 ő tábla a következőleg itélt : A kir. tszék Ítélete részben megváltoztattatik, vádlott büntetése a BTK. 98, §-a alapján 1V2 évi fogházra felemeltetik, a pénzbüntetés a BTK.

Next

/
Thumbnails
Contents