Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

41 E.-nak II márka és 2 pfenniget, de vádlott neki sem árut nem küldött sem pedig a pénzét vissza nem szolgáltatta ; vádlott ezen cselekményt beismeri. Ezen tényállás mellett vádlott ellen a BTK. 379. §-ába ütköző és 380. §-a szerint minősülő csalás büntette miatt a további eljárást megszüntetni kellett azért, mert Sch. J. czég a napló 21. sz. mellett levő, 31451. sz. feljelentéshez H. alatt csatolt s 1882. évi május 20-án kelt értesités szerint már 1882. évi május hóban tudomással birt arról, hogy B. Zsigmond által megcsalatott és ennek daczára B. Zsigmond ellen a fenyitő feljelentést csak 1882. évi okt. 26-án, tehát a BTK. 112. §-ában előirt 3 havi határidő lefolyása, illetve panaszjogának elenyészése után tette meg; minélfogva vádlott ellen ez irányban a további eljárást a BTK. 112. §. alapján megszüntetni kellett. Felmentendő volt vádlott a B. Mátyás és J. Lőrincz kárára elkövetett, a BTK. 379. §-ába ütköző és 380. §-a szerint minősülő két rendbeli csalás vétségének vádja és következményeinek terhe alul azért: mert sem B. Mátyás, sem pedig J. Lőrincz 1882. évi decz. havában Budapestről árut nem rendeltek, innen postaküldeményt nem vártak és mert módjukban volt a küldeményt el- vagy el nem fogadni; a mennyiben a postahivatalnál igen könnyen győződhettek volna meg arról, hogy itt vádlott részéről egy fogással állnak szemben, mely elől, ha saját ügyeikben csak közönséges figyelemmel járnak el, könnyen menekülhettek volna és igy vádlottnak ezen cselekményeiben ravasz fondorlatot megállapítani nem lehetett, annyival is inkább, mert vádlott fogasokat, tehát nem értéktelen tárgyakat küldött panaszosoknak. Vétkesnek volt vádlott kimondandó a K. Béla kárára elkövetett, a BTK. 379. §-ába ütköző és 380. §-a szerint minősülő csalás vétségében azért, mert vádlott maga beismerte, hogy K. Bélának K. M. pecséttel ellátott szállítólevéllel 8 frt utánvét mellett fogasokat, illetve oly tárgyakat küldött, melyeket K. Béla meg nem rendelt és panaszosnak ez által 8 frt erejéig kárt okozott; vádlottnak azon védekezését, hogy az általa küldött fogasokat K. Béla számára nála egy Rosenfeld vagy Rosenbaum nevü ügynök rendelte volna, tekintve, hogy vádlott ezen állítását legkisebb adattal sem képes támogatni és tekintve azon körülményt, hogy ez ügynök feltalálható nem volt, tekintetbe venni nem lehetett; mert vádlott beismerésével K. Béla, K. Manó és K. Mór eskü alatti vallomásával beigazoltnak vétetett azon körülmény, hogy vádlott ravasz fondorlatának keresztülvitele czéljából elkérte K. Mór pecsétjét, miután K. Manó üzletében, a hová vádlott járatos volt és naponként megfordult, kileste azt, hogy K. Béla K. Manónál 9 frt értékű czipőt rendelt és a czipőre 1 frt előleget is adott; az elkért pecsét segélyével pecsételte be a fogasokat tartalmazó