Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

39 hajdúnak állítólagos garázdálkodásai ellen védekeztek, s hogy különösen az asszony a férjének jogtalan megvasaltatása ellen védelemre kelt — a BTK. egyik rendelkezését sem sértvén : kellett az alsóbb bírósági ítéletek megváltoztatásával felmentő ítéletet hozni. 109. 1. A BTK. 112. §-a értelmébeni „(udomásszerzés" időpontjául azon nap tekintendő, melyen az indítványozásra jogosított oly tényeknek és körülményeknek fennforgásáról értesült, melyekből azt, hogy a vonatkozó cselekmény a büntető törvénybe ütközik, alaposan következtethette. 2. Nem állapitja meg a ravasz fondorlat ismérvét azon körülmény, hogy valaki magát alaptalanul gyárosnak hirdeti s ily módon megrendeléseket szerezve, a megrendelőket vásárlott árukkal elégíti ki. A ki azonban ily uton mástól pénzt szerez, a nélkül hogy a megrendelőnek az árut átszolgáltatná, sikkasztást követ el. 1886. ápril 16. 2342. B. sz. Csalásokkal vádolt B. Zsigmond elleni bűnvádi ügyben — a budapesti k i r. törvényszék a következő Ítéletet hozta; Fogva levő B. Zsigmond ellen a Sch. J. cannstadti czég kárára elkövetett, a BTK. 379. §-ába ütköző és 380. §-a szerint minősülő csalás büntette miatt a további eljárás megszüntettetik ; B. Mátyás és J. Lőrincz kárára elkövetett, a BTK. 379. §-ába ütköző és 380. §-a szerint minősülő két rendbeli csalás vétségének vádja és következményeinek terhe alól felmentetik ; ellenben a K. Béla, valamint K. Oszkár kárára elkövetett, a BTK. 379. §-ába ütköző és a BTK. 380. §-a szerint minősülő két rendbeli csalás vétségében, nem különben F. Tamás kárára elkövetett a BTK. 355. §-ába ütköző és a BTK. 356. §-a szerint minősülő sikkasztás vétségében mondatik ki vétkesnek és ezért a BTK. 96., 383., 388., 358. és 15. §-ai alapján összbüntetéskép 8 havi fogházra, 100 frt pénzbüntetésre és 3 évi hivatalvesztésre ítéltetik, stb. Indokok: Sch. J. németországi cannstadti czég panaszolja, hogy 1882. év elején Cannstadtban egy L. Salamon nevü budapesti ügynök panaszosnál megjelenvén, előadta, hogy Magyarországon tojásvásárlást kedvező feltételek mellett lehet eszközölni s miután azt L. Salamon Budapestről írott levélben is erősítette, panaszos L, Salamont tojásbevásárlásra felhatalmazta. Ezek történte után panaszos bizonyos «B. & Comp. > czim alatt Budapesten állítólag létező kereskedő czégtől a feljelentésben B. alatt csatolt levelet vette, melyben ezen állítólagos czég, hivatkozással arra, hogy L. Salamon a tojásáru-rendelést reá ruházta és az áru azonnali és jó minőségbeni elküldését biztosította, ha panaszos neki 1350 márkát,