Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

tudhatták is mint eladók, hogy a kereseti ingatlan tulajdonjoga őket nem jogosan illeti, de felperesek 10—n. r. alperesek tagadása ellenében azt, hogy azok tudták volna, mikor a kereseti ingatlant megszerezték, hogy az eladók jogos tulajdonát nem képezi, s igy a kötött adásvevési szerződés roszhiszeműség miatt érvénytelen és semmis, nem igazolták, de ezek ellenében 10—ii. r. alperesek jóhiszemű eljárását igazolja a hitelkonyv is, hol eladó felperesek korlátlan tulajdonjoga volt bejegyezve. Kamatok iránti követelésükkel felperesek elutasitandók voltak, mert maguk azt állították, hogy a kereseti ingatlanok birtokában vannak, tehát annak jövedelmét élvezik. Felperesi keresetnek hely adatván, i—9. r. alperesek birtokba bocsájtása s elmaradt haszon iránti keresetükkel elutasitandók voltak. A perköltség kölcsönös megszüntetése a prts. 251-ik §-án alapszik. A budapesti k i r. Ítélőtábla a követkéz őleg itélt: A kir. törvényszék Ítéletének azon része, mely szerint felperesek a szabadszállási 3720. sz. tjkvben foglalt 5446/9. hr. sz. ingatlan tulajdonjoga és a 205 frt tőke utáni kamatok iránti keresetökkel elutasittattak, mint nem felebbezett érintetlenül, egyebekben helybenhagyatik. Indokok : Neheztelt részében helyben volt az e. b. Ítélete hagyandó, mert a jász-kún ötödik statútum 1. §-a csakis az özvegy nőnek a férj szerzeményi javaiban való öröklési jogáról intézkekik s ingatlanok állagában az özvegy nőt csak akkor részesiti, ha a férj után semmi más ^maradék nincs, eltekintve a >maradék«. szó értelmezésének kérdésétől, ezen intézkedésnek és a jász-kún statútum egyéb kapcsolatos rendelkezéseinek nyilván az volt a czélja, hogy az ingatlan állaga még akkor is, ha az a házasság tartama alatt közösen szereztetett, a férj családjában, a.fiág birtokában maradjon, s e szempontból kiindulva nem szenvedett kétséget, hogy midőn a statútum szerint, az özvegy nő a szerzett ingatlanokban való örökösödésére nézve ily jelentékeny korlátoknak volt alávetve, ellenben a közszerző férjre nézve aljban hasonló intézkedés nem foglaltatik, sőt ellenkezőleg a férj a közszerzemény kérdésében egészen más elbánás alá esett, a mennyiben az egész közszerzeményről korlátlanul intézkedett, a statútum idézett §~a a férjnek a nő után maradt szerzeményi javakban való örökösödésére analógia utján nem alkalmazható, következőleg jelen esetben az 1—9. r. alperesek, mint néhai R. S. oldalrokonai a birtokban maradt férj, illetőleg ennek leszármazóival szemben a C) alatti tkkvi kivonat szerint, a házasság tartama alatt szerzett kereseti ingatlanokban öröklésre hivatva nincsenek hanem azok a jász-kún statútum fent kiemelt intézkedéseiből folyólag is, a hátramaradt férj törvényes örökségét képezik. Az 5446/9. sz. ingatlan harmadik személyeknek a 10. és 11. r. alpereseknek eladatván, a helyett a vételár volt .felpereseknek megitélendő. A perköltségek kölcsönös megszüntetése azonban ezen alperesekkel