Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

8 bűntettesnek akarata és combinatiója, nem pedig a törvény határozná el, hogy a több büntetendő cselekmény tényleges elkövetése daczára, ezek nem valamennyije, hanem közütök csupán egy cselekmény jöhessen ellenében beszámítás alá ; tekintve, hogy az imént megjelölt felfogásnak hibás volta még nevezetesen fokozódnék az esetben, ha a czélzott törvényszegés, valamint az ennek foganatosítása végett véghezvitt egy vagy több cselekmény is büntetendő törvénysértést képeznek, azonban a czélzott cselekmény véghezvitele áltai, az cszközlő cselekmény büntethetősége megszűntnek mondatnék ki, s a tettes csupán a czélzott cselekményben lenne bűnösnek kimondandó és ellenében egyedül ezen törvénysértés megállapítandó ; tekintve ugyanis, hogy ezen tétel mellett, a czélul kitűzött, habár enyhébb minőségű és enyhébb büntetés alá eső cselekmény felemésztené a súlyosabb minőségű és súlyosabb büntetés alá eső azon büntetendő cselekményt, mely azon czél elérése végett vitetett véghez, s így megtörténnék, hogy a rablás czéljából véghezvitt gyilkosság esetében, nem a gyilkosság, hanem az ennél sokkal csekélyebb sulyu rablás jönne a büntető ítéletben kifejezésre, valamint büntetés alá ; tekintve, hogy a kiemelt tétel elfogadása mellett a fenn megjelölt helytelenségeken kívül, igen sok esetben még azon visszás következmény is származnék, hogy oly cselekmény, mely ha magában követtetik el, súlyos büntettet képezne s fegyházzal, esetleg évekig tartó börtönnel lenne büntetendő, elveszítené súlyos jellegét és mint vétség, esetleg kihágás jönne büntető megítélés és büntetés alá csupán azért, mert a tettes a büntettet képező törvényszegésen kívül még vétséget, illetőleg kihágást, tehát a bűntettnél többet követett el és igy bűnösségének béltartalmát nagyobbá, súlyosabbá tette, mintha csupán a büntettet követte volna el ; tekintve, hogy ezen eszme ellenkezik a B. T. K. i. §-val, valamint a B. T. K.-ben a büntetendő cselekmények arányos és igazságos megbüntetésének alapjául elfogadott egész rendszerrel: különösen pedig a viszonylagosság elméletével; továbbá a B. T. K. 95. és 96. ^jj-ban nyíltan kifejezett elvi jelentőségű szabályival ép ug>". mint a B. T. K. számos helyén található azon rendelkezésekkel, melyeknek értelme abban összpontosul, hogy a törvény által egyenesen rendelt, vagy a törvényből származó absorbtío esetében is kivétel nélkül csakis a súlyosabb cselekmény és a súlyosabb büntetés absorbeálhatja az enyhébbet, míg az ellenke/.<> elvileg is föltétlenül ki van zárva : Mindezeknél fogva tévesnek, a B. T. K. egyenes rendelkezésével, elvével és rendszerével ellentétesnek nyilvánítandó azon tétel, mely szerint az esetben, ha a büntetendő cselekmén)' elkövetője, az általa czélba vett törvényszegés véghezvitele végett egy másikbüntetendő törvényszegést is elkövetett : csupán egy törvén) -