Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Második folyam (Budapest, 1887)

Í3i8 és 3TSS. számokhoz') isss W. Határozat. Tekintve, hogy másnak lakásába, vagy ahhoz tartozó helyiségbe, az abban lakónak vagy a lakással rendelkezőnek akarata ellenére, jogos indok nélküli bemenetel, a B. T. K. 332. §-ában meghatározott magán lak-sértésnek vétségét képezi ; tekintve, hogy két forint értéket felül nem haladó élelmi czikknek — minősítő körülmény hozzájárulása nélküli — ellopása, a k. b. t. k. 126. ij-ában meghatározott tulajdon elleni kihágást állapítja meg; tekintve, hogy e szerint a fentebbi két pontban meghatározott mindegyik cselekmény külön-külön büntetendő törvényszegést képez; tekintve, hogy a czél, mely végett valamely büntetendő cselekmény elkövettetik, azon esetek kivételével, melyekben ez, a cselekmény büntetendő voltának vagy törvényszerinti minősítésének megállapítására — mint annak ismérve — a törvény világos rendelkezésében ki van téve (például 127, 142, 152, 161, 163, 175, 203. 321, 333, 350, 363, 370, 379. sat. §§.): ugy a bűntett létrejöttére, valamint büntetendő voltának megszüntetésére semmi befolyással nem bir s e tekintetben a czél teljesen értéktelen ; tekintve, hogy azt, hogy két vagy több külön-külön büntetendő cselekmény csupán egy büntetendő egységet képezzen, egyedül a törvény határozza el az által, hogy vagy több ily cselekményt egy külön, illetőleg minősített bűntett vagy vétség tényálladékában egyesítve (delictum complexum — pl. a 324. §. i-ső pontjában egyesitett több bűntett; a 336. §. 3, 4. ; a 349. §. 2 és utolsó rendelkezése; 424. §. i-ső ; 431, 334, 435. §§. sat.) — azokat egy magasabb büntető szempont alá helyezi; avagy az által, hogy ezen egyesítést megállapító akaratát a törvény oly szövegezése által kifejezi, hogy ebből — mint a 203. §-ból — az illlető cselekménynek többszörös ismétlését involváló természete kitűnjék ; akár pedig a magasabb büntetési tétel által — mint például a 296. S-ban. mely a 293. §. esetét is átfoglalja és a 298. §-ban, mely ugy a 293, valamint a 296. §. esetét is átöleli sat. felismerhetővé teszi ; tekintve, hogy az ellenkezőnek elfogadása által azon minden tekintetben megengedhetetlen tétel jutna érvényre, mely szerint — minthogy a büntetendő cselekménynek elkövetője mindenkor maga állapítja meg a bűnös czélja kivitele végett általa használandó eszközöket és módokat; és minthogy mindaz, a mit e czél kivitele végett véghezvisz — habár több külön-külön büntetendő cselekményt képezne — mégis csupán mint egy büntetendő cselekmény jöhetne büntető megítélés és értékesítés alá: ezekből folyólag a