Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

fenn nem tartatott, külön per utján többé nem követelhető, felperest keresetével elutasítani kellett. A perköltségek, miután felperes roszhiszemü perlekedőnek nem tekinthető, a felek közt kölcsönösen megszüntetnek.. A budapesti kir. itélö tábla az első bíróság ítéletét helybenhagyta. Indokok: Felperes keresetének az áll útjában, hogy felperesnek alperes elleni követelése már itélt dologgá vált akkor, midőn alperes felperes javára jógerejü ítélettel 583 frt 27 kr. megfizetésében lett végrehajtás terhe alatt elmarasztalva. Az 583 frt 27 kr. tárgyában mondott ítéletnek nemcsak arra van kihatása, hogy felperes alperes ellen az 583 frt 27 krt újra nem perelheti, de arra is, hogy a követelés után, mely kamat nélkül lett megítélve, kamat iránt utóbb ne perelhessen és pedig annyival kevésbé, mert már a kamat járulékos természetéből következik az, hogy ha a kamat a tökével együtt nem érvényesíttetett, vagy legalább nem kellő módon s a töke magában véve ítéltetett meg, a kamat iránti követeléssel utóbb fellépni ne lehessen. Az itélt dolog természetében rejlő következésnek az egyátalában nem szolgálhat hátrányára, hogy az 583 frt 27 kr. tárgyában mondott jógerejü ítélet indokolásában azt emliti, hogy kamat azért nem ítéltethetett, mert az iránti kérés elkésetten csak a válaszban terjesztetett elő. Ezzel a jogerős ítélet felperesnek kamat iránti követelését nem tartotta fenn, csak azt mondotta ki, hogy annak legközelebbi oka, a miért kamat nem ítéltetett, azon perrendi szempont volt, hogy a kamat iránti kérés elkésve érvényesíttetett, a mi mellett igen megférő, hogy az 583 frt 27 kr. megítélése által — a mi azután nem perrendi, de magánjogi szempont — a kamathoz való igény ki lett zárva. A perköltségek az 1868. évi LIV. törvényczikk 251. §-a alapján azért voltak kölcsönösen megszűntethetök, mert felperest a tökekövetelés tárgyában kelt jogerős ítélet indokolása azon hiszemben tarthatta, mintha ö utóbb kamatot még követelhetne. Ezen indokoknál fogva az első bírósági Ítéletet helybenhagyni kellett. A kir. Curia a kir. itélö táblának ítéletét felhozott indokaiból helybenhagyta. 40. Ha a végrendelet nélkül meghalt örökhagyó özvegye részére szerződésileg életfogytiglani haszonélvezetet biztosított egész hagyatékában: a köteles részre jogosított Örököst választási jog illeti ugy, hogy követelheti vagy a köteles részt azözvegy haszonélvezetétől menten, vagy egész törvényes örökrészét az özvegy haszonélvezeti jogával terhelten. Ehhez képest, ha az örökhagyó gyermeke keresetében törvényes örökrészt követelt: ez neki csak az özvegy haszonélve-