Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

38 Ugy áll tehát a dolog, hogy nem alperes vette fel illetékte­lenöl a birói letétből a termés értékét, hanem a volt zálogtartók vették el illetéktelenül a termést. Nem áll ezek szerint az, mit fel­peres ugy is mint özv. Kosztolányi Jánosné engedményese kerese­tében állit, mintha t. i. alperes a letétben volt zálogsommát s be­ruházási összeget jogtalanul megcsonkította volna. Minélfogva felperest a termés tulajdonjogának elismerésére s 6227 frt 80 kr. megítélésére irányzott keresetével helyesen utasítot­ták el az alsó bíróságok. A perköltség a per körülményeinél fogva kölcsönösen meg­szüntetendőnek találtatott a pts. 215. §-a értelmében. 22. 8. száma döntvény. A\ 1715. évi XXVII. törvénycikk rendelkezése mellett elfogad­ható és figyelembe vehető-é oly s\okás és gyakorlat kifejlődése, mely szerint alispán, illetőleg s\olgabirö és esküdt-társa előtt alkotott végrendeletek, habár a\ érintett tisztviselők megyei közgyűlési kiküldetéssel nem birtak is, érvényesen alkotott végrendeleteknek tar tandók? (7929/i882. P. számhoz.) Határozat. Az ország valamely részében kifejlődött és perrendsze­rűleg bizonyított oly szokás, mely szerint 1861. évi július 23-tól az 1876. évi XVI. törv.-czikk életbeléptéig szolgabíró és esküdttársa előtt megyei kiküldetés nélkül is alkottattak vég­rendeletek, az ideiglenes törvénykezési szabályok 5. §-ának rendelkezéséből folyólag elfogadandó s az ily módon alkotott végrendeletek érvényeseknek tekintendők. Indokok: Tekintve, hogy az ideiglenes törvénykezési szabályok 5. §-a világosan kimondja, hogy a végrendeletek külső kellékei tekintetében a magyar törvényekben, statútumokban s törvé­nyes gyakorlaton alapuló különböző szabályok polgári állásra való tekintet nélkül nemes és nem nemes személyekre egy­forma hatálylyal birnak, ebből önként következik, hogy az ország valamely részében netán fennállott és perrendszerüleg bizonyított oly szokás, mely szerint szolgabíró és esküdttársa előtt megyei kiküldetés nélkül is alkottattak végrendeletek s ezek érvényeseknek tartattak, elfogadandó s az ily módon alkotott végrendeletek érvényeseknek tekintendők. Minthogy azonban 1853. évi május l-jétől az osztr. polg. törvénykönyv behozatalától kezdve a magyar törvények vissza­állításáig, vagyis 1861. évi július 23-ig, a végrendeletek csak ezen törvény értelmében voltak alkothatók, az 1876. év­től kezdve pedig csak az 1876. évi XVI. törvény-

Next

/
Thumbnails
Contents