Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

38 Ugy áll tehát a dolog, hogy nem alperes vette fel illetéktelenöl a birói letétből a termés értékét, hanem a volt zálogtartók vették el illetéktelenül a termést. Nem áll ezek szerint az, mit felperes ugy is mint özv. Kosztolányi Jánosné engedményese keresetében állit, mintha t. i. alperes a letétben volt zálogsommát s beruházási összeget jogtalanul megcsonkította volna. Minélfogva felperest a termés tulajdonjogának elismerésére s 6227 frt 80 kr. megítélésére irányzott keresetével helyesen utasították el az alsó bíróságok. A perköltség a per körülményeinél fogva kölcsönösen megszüntetendőnek találtatott a pts. 215. §-a értelmében. 22. 8. száma döntvény. A\ 1715. évi XXVII. törvénycikk rendelkezése mellett elfogadható és figyelembe vehető-é oly s\okás és gyakorlat kifejlődése, mely szerint alispán, illetőleg s\olgabirö és esküdt-társa előtt alkotott végrendeletek, habár a\ érintett tisztviselők megyei közgyűlési kiküldetéssel nem birtak is, érvényesen alkotott végrendeleteknek tar tandók? (7929/i882. P. számhoz.) Határozat. Az ország valamely részében kifejlődött és perrendszerűleg bizonyított oly szokás, mely szerint 1861. évi július 23-tól az 1876. évi XVI. törv.-czikk életbeléptéig szolgabíró és esküdttársa előtt megyei kiküldetés nélkül is alkottattak végrendeletek, az ideiglenes törvénykezési szabályok 5. §-ának rendelkezéséből folyólag elfogadandó s az ily módon alkotott végrendeletek érvényeseknek tekintendők. Indokok: Tekintve, hogy az ideiglenes törvénykezési szabályok 5. §-a világosan kimondja, hogy a végrendeletek külső kellékei tekintetében a magyar törvényekben, statútumokban s törvényes gyakorlaton alapuló különböző szabályok polgári állásra való tekintet nélkül nemes és nem nemes személyekre egyforma hatálylyal birnak, ebből önként következik, hogy az ország valamely részében netán fennállott és perrendszerüleg bizonyított oly szokás, mely szerint szolgabíró és esküdttársa előtt megyei kiküldetés nélkül is alkottattak végrendeletek s ezek érvényeseknek tartattak, elfogadandó s az ily módon alkotott végrendeletek érvényeseknek tekintendők. Minthogy azonban 1853. évi május l-jétől az osztr. polg. törvénykönyv behozatalától kezdve a magyar törvények visszaállításáig, vagyis 1861. évi július 23-ig, a végrendeletek csak ezen törvény értelmében voltak alkothatók, az 1876. évtől kezdve pedig csak az 1876. évi XVI. törvény-