Curiai döntvények és elvi jelentőségű határozatok polgári és bünügyekben, szakszerű tárgymutatókkal. Első folyam (Budapest, 1886)

190 rendeleteiből csupán a sértett, illetőleg károsított fél indítványára indítható meg; tekintve, hogy az említett perrendtartás negyedik fejezetének czíme szerint a büntetendő cselekmény által érintett azon személy, a kinek indítványától függ a bűnvádi eljárás megindítása »magánvádló«-nak neveztetik és hogy a magánvádlónak a büntető perrendtartás 202. §-a szerint joga van, az általa indítványozott büntető eljárásnak »megszüntetése« esetében ezen határozat ellen, vádlottnak itélet általi felmentése esetében pedig a 300. §. első bekezdése és a) pontja alapján az itélet ellen is felebbezést használni; tekintve, hogy a többször emiitett büntető perrendtartás negyedik fejezetében, valamint annak 202. és 300. §§-aiban a magánvádlónak engedett jogok a fennebb kifejtetteknél fogva most már a B. T. K. 189. §-a alapján fellépőt is megszoritlanul illetik és az idézett szakaszok hatálya ennek jogkörére is kiterjed : mindezeknél fogva kimondja a kir. curia büntető tanácsának teljes ülése, vonatkozólag a 7870/1884. B. sz. a. felmerült elvi kérdésre: a választási, különösen a képviselő választási jognak a magyar B. T. K. VIII. fejezetében meghatározott, a magánfél feljelentésére üldözhető valamely bűntett vagy vétség által való megsértése esetében joga van annak, a ki a bűnvádi (büntető) eljárás megindítása végett feljelentést tett, mindazon bírósági határozatok ellen, melyek ellen a bűnvádi törvénykezési gyakorlat, illetőleg a büntető perrendtartás szerint a felebbezés meg van engedve, ugy a B. T. K. 183. és 189. §§-ainak a közjogra alapított rendelkezése folyományánál fogva, valamint a budapesti kir. Ítélőtábla területén az ideiglenes törvénykezési szabályok 115. §-a, — a marosvásárhelyi kir. tábla területén pedig az ott hatályban levő büntető perrendtartás 202. és 300. §§ ai alapján is felebbezést használni. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető szakosztályának 1884. évi deczember hó 17-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az 1885. évi január hó 30-án tartott teljes ülésben. 68. 39. számú döntvény. A végrehajtás foganatosításával megbízott bírósági végrehajtó által a foglalás befejezése után, de a\ árverés előtt átvett kielégítési összeg [végrehajtási állomány) hivatalos állásánál fogva ke\eihe\ jutottnak tekintendő-e? 5069./1884. B. számhoz. Határozat. Tekintve, hogy az 1881 : LX. t.-cz. 41. §-a, valamint az ezzel hason értelmű 82. §-a szerint a marasztalási összeg megfizetése a perbíróság, illetőleg a végrehajtás foganatosítása végett megkeresett bíróság közbenjötte mellett teljesítendő;